Jókai Mór és a kecskeméti színházak – Egy író, aki maga is színpadra lépett

Kevés olyan magyar író volt a 19. században, aki olyan szoros kapcsolatot ápolt a színházi világgal, mint Jókai Mór. Nemcsak regényeinek és drámáinak megannyi színpadi feldolgozása révén, hanem személyes életútja miatt is mélyen kötődött a teátrumhoz - hiszen mindkét felesége, Laborfalvi Róza és Nagy Bella is a kor ünnepelt színésznői közé tartoztak.

Jókai színházi pályafutása Kecskeméthez is szorosan kapcsolódik. A fiatal író 1842 és 1844 között maga is fellépett a református főiskola műkedvelő társulatának tagjaként, a Király Sándor-féle színházban - azon a helyen, ahol ma a Malom Center áll. Ezek az évek nemcsak színpadi gyakorlatot, hanem maradandó élményt is jelentettek számára, amely egész életművében visszaköszön.

Később, amikor már országosan elismert íróként kísérte feleségét, Laborfalvi Rózát kecskeméti vendégszereplésére, ismét visszatért ebbe a városba. A 19. század második felében Jókai művei folyamatosan jelen voltak a helyi színpadokon: a Milton, a történelmi drámák, sőt még a Cigánybáró is szerepelt a kecskeméti közönség kedvencei között. Az előadásokat különböző helyszíneken - a Kovács László-féle színházban a Batthyány utcában, a vasútkerti szabadtéri színpadon, majd az 1896-ban megnyílt Városi Színházban - láthatta a színházkedvelő közönség.

A közelmúltban végzett forráskutatások új fényt vetnek erre a gazdag kapcsolatra. Az előadó által feltárt dokumentumok és korabeli tudósítások eddig kevéssé ismert részletekkel szolgálnak Jókai kecskeméti színházi szerepéről: arról, hogyan vált a város kulturális életének egyik meghatározó alakjává - nemcsak íróként, hanem a színház iránt szenvedélyesen érdeklődő, aktív művészként is.