Januártól alapvetően megváltoznak a polgári peres eljárások szabályai

Vissza a címlapra
Januártól alapvetően megváltoznak a polgári peres eljárások szabályai

2018. január 1-jén lép hatályba a polgári eljárásjog jelenlegi rendszerét alapjaiban megváltoztató törvény (új Pp.), amely a perhatékonyságot, az aktív bírói pervezetést tartja szem előtt. Ennek részleteiről tartottak sajtótájékoztatót a Kecskeméti Törvényszéken 2017. december 12-én.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a január 1-jét követően indult eljárásokban az új Pp-t kell alkalmazni. Melynek számos újítása közül az ügyfeleket talán leginkább érintő változás, hogy a törvényszék hatáskörébe tartozó perekben szélesebb körben lesz kötelező a jogi képviselt és bevezetésre kerül az osztott perszerkezet, azaz egy perfelvételi szak, ahol a bíróság a peres eljárás kereteit tisztázza és rögzíti, míg egy érdemi szak, ahol a bizonyítás zajlik.

Az új kódex bevezetését az indokolja, hogy a jelenlegi, az 1950-es években elfogadott és sokszor módosított polgári perjogi törvénykönyv helyett - amely napjainkban évente mintegy 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja - a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodó jogszabály lépjen hatályba. Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.

A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami a törvényalkotók szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Ez az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ezen szakasz lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. Keresetváltoztatás ezt követően csak akkor engedhető meg, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.

Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon.

A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak - továbbra is megmarad a két elsőfokú szint -, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket.

Új elem, hogy a törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a bonyolult, speciális szakértelmet igénylő perekben a professzionális pervitelt. Járásbírósági szinten - ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel - lehetőség lesz például formanyomtatványok alkalmazására.

A jogi képviselő nélkül eljáró felek beadványainak előkészítését, formanyomtatvánnyá alakítását vagy az elektronikus kapcsolattartást is könnyítheti a legfontosabb dokumentumok részletes meghatározása.

Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos. Annak érdekében pedig, hogy részletesebben is megismerje a közvélemény a változások lényegét, a következő napokban magyarázó cikksorozatot indít a keol.hu