Gazdasági évnyitót rendezett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vissza a címlapra
Gazdasági évnyitót rendezett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Bács-Kiskun megye legjelentősebb vállalatainak vezetői, az üzleti élet meghatározó szereplői, valamint a vállalkozások életében meghatározó hatóságok és intézmények képviselői is részt vettek 2019. január 31-én, csütörtökön délután a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában rendezett gazdasági évnyitón.

A rendezvényen Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a megjelenteket. Majd előadást tartottak dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pomázi Gyula Iparági Stratégiákért és Szabályozásért Felelős Helyettes Államtitkár (Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkárság, Innovációs és Technológiai Minisztérium) és Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Monetáris Tanács tagja.

Gaál József a köszöntőjében arról beszélt, hogy Magyarország gazdasága 2018-ban közel 5 százalékkal növekedett. Bács-Kiskun megyében ugyanakkor 7 százalékkal nőtt a cégek árbevétele. A TOP 100 Bács-Kiskun Megye Gazdasága kiadványt idézve elmondta, hogy a megye 100 legnagyobb vállalata 10 százalékkal növelte a bevételét tavaly.

Gaál József szólt arról is, hogy az Ipar 4.0 korszakába léptünk. Az egyre érzékelhetőbb munkaerőhiány viszont kihívást jelent a vállalatoknak. Nemcsak megtalálni, hanem megtartani is nehéz a munkaerőt. A kamara mindeközben segítséget nyújt a vállalkozásoknak: a Modern vállalkozások program keretében közel 10 ezer cégnek adtak tanácsot, hogyan lehetne a számítástechnikát a munkafolyamatok gyorsításába bevonni.

Parragh László a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján úgy fogalmazott, hogy a 21. században az infokommunikáció terjedése megállíthatatlan.

Elmondta: nyitottsága révén Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy néhány év múlva az Európai Unió tíz legfejlettebb országához tartozzon a digitális eszközhasználatot illetően.Nagy kihívás lesz azonban a digitális tudás, az ismeretek iránti befogadási hajlandóság, akárcsak a nyelvismeret megszerzése - jelezte Parragh László.

A digitalizáció mikrogazdasági előnyei között említette a termelékenység, a működési hatékonyság, illetve a profit és a bevételek növekedését, a belső vállalati tartalékok feltárhatóságát, új ügyfelek és partnerek megtalálását, valamint a költségek optimalizálását.

Hozzátette: megfelelő folyamatszabályozással javulhatnak a specifikus termelési mutatószámok is. Makrogazdasági előnyként jelentkezik a bérek és az életszínvonal emelkedése, az export, illetve az adó- és járulékbevételek növekedése, az online értékesítés felerősödése, a robotizáció révén a munkaerőhiány csökkenése, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorulása, valamint a hazai infokommunikációs technológiával foglalkozó cégek dinamikus növekedése - emelte ki Parragh László.

A kamara elnöke elmondta: az infokommunikációs technológia elterjedése érdekében a Modern vállalkozások program keretében mintegy 50 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy a cégek 10 százalék önerő mellett 40 százalékos támogatást vegyenek igénybe eszközbeszerzésre, de emellett kamatmentes hitelt is igényelhetnek.

Pomázi Gyula hangsúlyozta: a következő időszak legnagyobb kihívása a technológia, és az erre adott válasz az innováció. Ezek határozzák meg az előttünk álló évek fejlesztési irányát - mutatott rá. A helyettes államtitkár szerint el kell fogadni azt is, hogy az innováció nem mindig "az új kitalálásáról", hanem olykor az adaptív technológiák alkalmazásáról szól. Úgy vélte, nagyon kevés a valós, ténylegesen használt innovatív tudás ma Magyarországon, amit képesek visszaforgatni valós üzleti modellekre és nyereségtartalommá formálni.

Pomázi Gyula kiemelte: az új technológiák nem ellenségeink, az általuk nyújtotta lehetőségek okos kihasználása javítja a versenyképességet.

Pleschinger Gyula emlékeztetett, hogy az MNB fő feladata a háromszázalékos inflációs cél elérése és szinten tartása. Kiemelte: 2019-ben a gazdasági növekedés üteme várhatóan alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években volt, és a gazdaságot az előző évekhez hasonlóan a lakossági fogyasztások, illetve a beruházások "húzzák" idén is.

A lakossági beruházásoknak a lakásépítés, a kedvező áfakörnyezet miatt, 2023 év végéig még várhatóan szintén húzó eleme lesz - jegyezte meg. Szólt arról, hogy a világgazdaság lassulásával a magyar gazdaságnak is hamarosan szembesülnie kell.

Az elmúlt évek hazai növekedési ütemének megtartásához és folytatásához a versenyképesség növelése elengedhetetlen - húzta alá Pleschinger Gyula.

(MTI / keol.hu)

Galéria (44 kép)

Összes kép letöltése