Függöny fel! Textil le! – Dobó Enikő a kecskeméti színház szilveszteri bemutatójáról
A karácsony már a Függöny fel! szilveszteri előbemutatója jegyében telt Dobó Enikő számára. A hagyományos ünnepi menüből így lett csirkemell és párolt zöldség. Hogy miért? - erről is kérdeztük a kecskeméti Katona József Színház Soós Imre-díjas művészét.
- Kettős szerepet játszol, hiszen te vagy Brook, a színész, aki a darabban az adóhivatalból pásztorórára érkező Vickit alakítja.
- Brooke modellből lett színész, a rendező szeretője, akit rendkívül szerény intellektussal áldott meg a természet. A darabbeli szerepét úgy formálja, akár egy robot: még véletlenül sem fordul elő vele, hogy a partneréből építkezzen. Tipikus „rossz színész" eszközöket használtam a karakterhez: párhuzamos gesztusok, rossz hanglejtés, kifelé nézések.
- Stílusparódia?
- Abszolút, és rettenetesen élvezem. Imádom Szilviát a Csárdáskirálynőben, a Menyasszonyt a Vérnászban, ahogy nagyon-nagyon szerettem Kornélt is a Vőlegényben, de az év végén hihetetlenül felszabadító komikus figurát játszani. Valószínűleg furcsán hangzik, de a passzív Brook karaktere ugyanannyit kivesz belőlem, mint a Vérnász vagy a Csárdáskirálynő. Látszólag sokszor csak állok és bámulok, de ahhoz, hogy a megfelelő pillanatban „térhessek vissza", végig fokozottabb koncentrációra van szükség.
- Brook az első felvonás elején nagyrészt megválik a ruháitól. Könnyen bevállaltad a vetkőzést?
- Ez az első ilyen szerepem. Rettenetesen féltem tőle! A civil életben szemérmesebb típus vagyok, de tudtam, színészként egyszer eljön ez a nap, és el kell engednem ezt a frusztrációmat. Persze azért próbálkoztam, hátha lehetne egy kicsit több ruha... Végtére is a szépség belülről fakad, és ugye itt a karácsony, ilyenkor könnyen felszalad néhány plusz kiló, de ha egy nő szereti a testét, akkor mások is szépnek fogják látni... Mire a rendező, Szente Vajk válasza az volt: igen, persze, teljesen igazam van, de ez nem az a szerep. Ez a lány kívülről építkezik, úgyhogy meg kellett szabadulnom néhány kilótól, minden nap edzek és diétázom.
- Mi volt a karácsonyi menü?
- Csirkemell párolt zöldséggel... Borzasztóan várom a következő karácsonyt!
- A Függöny fel! Szente Vajk harmadik rendezése, amelyben dolgozol. Milyen volt a közös munka?
- Nagyon szeretek Vajkkal dolgozni! Bízik bennem, értjük egymást, szeretjük egymás humorát és bátorságát, ami erős kiindulópont egy jó próbafolyamathoz.
- A napokban tartottátok a Csárdáskirálynő 25. előadását. Hogy érzed magad a darabban?
- Imádom! Feloldódom benne, és hagyom, hogy magával sodorjon a zene és a történet. Már nem félek az énektechnikailag nehéz részektől sem: újabb és újabb színeket fedezünk fel a darabban, és ettől egyre gazdagabbá, árnyaltabbá válik az előadás.
- Kaptál olyan nézői visszajelzést, amit magaddal viszel?
- A Vendégkönyvbe egy hölgy, aki éppen most van túl egy váláson, arról írt, milyen sokat jelentett számára az előadás, és köszöni a könnyeimet... Elolvastam, és azt éreztem, hogy nem volt hiába: minden pillanat, amit ennek a létrehozásával töltöttünk, megérte. Fantasztikus az is, amikor felszabadult nevetés tör ki a poénoknál, és a végén az egész ház állva tapsol... Leírhatatlan érzés!
