Földből magba, magból szárba…. – Betakarítás ünnep a Csillagbölcső Waldorf Óvodában

Szeptemberben minden napra jut érdekes munka a Csillagbölcső Waldorf Óvodában: a gyerekek szőlőt préselnek, szilvalekvárt főznek, búzát őrölnek, kalácsot sütnek, kukoricát morzsolnak. Nem filmekből vagy képeskönyvekből ismerkednek meg ezekkel a számukra végtelenül érdekes tevékenységekkel, hanem maguk is kipróbálhatják, hogy ezáltal megtapasztalhassák a jól végzett munka örömét, és megízlelhessék gyümölcsét: a frissen főzött lekvárt, az illatos cipót.
Lényeges, hogy a gyerekek átéljék, hogy kezük munkájával képesek létrehozni valamit, hatni tudnak a világra, s így környezetüket formáló, tevékeny, életrevaló felnőttekké cseperedjenek. Ez a gondolat és szándék hatja át a Csillagbölcsőbe járó gyerekek mindennapjait ősszel is.
Szeptember a betakarítás időszaka. Ilyenkor a gyerekek olyan munkafolyamatokba kapcsolódhatnak be, amelynek látható, tapintható, jóízű, jóillatú eredménye van. Az asztalon búzakalászok és kézimalom. A tavasszal a kiskertbe elvetett búzamag kicsírázott, szárba szökkent, és miután együtt learatták, szorgos gyermekkezek csépelik, őrölik finom lisztté, gyúrják, dagasztják illatos cipóvá.
Az óvodáskorú gyermekek számára nem a szavak, a magyarázatok fontosak, hanem a tapasztalat, a cselekvés, és azok a hangulatok, illatok, ízek, képek, amelyek egy-egy időszakhoz kapcsolódnak. A saját maguk által préselt must, a közösen gyúrt kalács és a fahéjas szilvalekvár íze a részükké válik, testi-lelki táplálékká lesz, és mint földbe vetett búzamag, lelkükben gyökeret ver a hála érzése mindazokért az ajándékokért, amelyekkel a természet olyan bőségesen elhalmoz bennünket.
Az időszakot lezáró betakarítás ünnepen a csoportszobába lépő gyerekeket színes virágcsokorral díszített ünnepi asztalt várja, rajta aranyló musttal és fényes kaláccsal. Helyet foglalnak a körben elhelyezett, megterített asztaloknál, és várják, hogy tányérjukra kerüljenek a mennyei falatok, miközben együtt énekelik az ősi magyar áldást:
Földből magba,
magból szárba.
Szárból virágba,
virágból kalászba.
Kalászból kenyérbe,
kenyérből testembe.
Testemből lelkembe,
lelkemből lelkedbe.