KSH: Fókuszban a vármegyék, 2022. I–IV. negyedév

Összefoglaló:

• 2022-ben Bács-Kiskun vármegyében kevesebben születtek és (elsősorban a Covid19-járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt) kevesebben haltak meg, mint az előző évben. Az ebből adódó természetes fogyás a népességet több mint 2800 fővel csökkentette, a fogyás lakosságarányos mértéke kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál.

• A foglalkoztatottak száma 2022 IV. negyedévében 0,7%-kal, a munkanélkülieké 11%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, mindkettő növekedése meghaladta az országos értéket. A foglalkoztatási arány (72,8%) és a munkanélküliségi ráta (5,2%) is kedvezőtlenebb volt a hazai átlagnál.

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2022-ben 18%-kal meghaladta az előző évit, de az összege (440 ezer forint) nem érte el az országos átlagot (516 ezer forint).

• 2022-ben a telephelyi adatok alapján az ipar termelése 8,4%-kal nőtt, a vármegyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 22%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A beruházások volumene 15%-kal mérséklődött. Az építőipari teljesítmény visszaesése a legjelentősebbnek, a beruházásoké az egyik legjelentősebbnek számított a főváros és a vármegyék körében. Az országos tendenciával ellentétben (7,1%-kal) kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben.

• A kereskedelmi szálláshelyeken 2022-ben több vendégéjszakát töltöttek a vendégek, mint egy évvel korábban, a bővülés, a vármegyék többségével ellentétben, október-decemberben is jellemző volt mind a külföldi-, mind a belföldivendég-forgalomra. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2022-ben az országos átlagnál nagyobb mértékben, 6,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, decemberben azonban csökkenés következett be.

Demográfiai helyzet:

• Bács-Kiskun vármegyében 2022-ben 4672 gyermek jött világra, és 7496 fő hunyt el. Az élveszületések száma 1,4, a halálozásoké 13%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Utóbbi elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt következett be. (A járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 7,5%-kal többen haltak meg.)

• A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2824 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét, ez a veszteség 28%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. A természetes fogyás népességre vetített 5,7 ezrelékes vármegyei értéke az országos átlagnál (4,9 ezrelék) kedvezőtlenebb volt.

• A házasodási kedv mérséklődött: 2022-ben 3326 pár kötött házasságot, 12%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Ennek ellenére a frigyek száma az ötödik legtöbb volt 1989 óta.

Gazdasági aktivitás:

• 2022 IV. negyedévében Bács-Kiskun vármegyében a 15-64 éves népesség 76,8%-a, 241 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 0,8 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

• A munkaerőpiacon 229 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk a hazai növekedésnél nagyobb mértékben, 0,7%-kal emelkedett. A foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal 72,8%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az arány elmaradt a 74,5%-os hazai átlagtól.

• 12 ezer fő volt munkanélküli, számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 11%-kal emelkedett 2021 IV. negyedévéhez képest. A munkanélküliségi ráta is nőtt, az egy évvel korábbi 4,7%-ról 5,2%-ra, így az arány továbbra is meghaladta az országos átlagot (3,9%).

• A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 5,1%-kal kevesebb, 73 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,0%-os csökkenés következett be.

Keresetek:

• 2022-ben Bács-Kiskun vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 440 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 292 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 447 ezer, a nettó átlagkereset 297 ezer forintra emelkedett.

• A bruttó és nettó átlagkereset - a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva - egyaránt 18%-kal múlta felül a 2021. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, ennek ellenére az alkalmazottak 15%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

• A bruttó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 437 ezer forintra, a költségvetési szférában 23%-kal, 452 ezer forintra emelkedtek.

• Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 19, a szellemieknél 18%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 366 ezer, az utóbbiak 547 ezer forintot kerestek.

Nyilvántartott álláskeresők:

• Bács-Kiskun vármegyében 2022. december végén 11 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 5,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők (479 fő) 29%-kal kevesebben lettek, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 4,5%-ot tett ki.

• Ezer lakosra az országos átlagnál kevesebb, 21 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Tiszakécskei járásban volt a legkedvezőbb (15), a Kunszentmiklósi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (31).

• Az álláskeresők 37%-a legfeljebb 3 hónapja, 35%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 16%-kal kevesebb volt a 2021. decemberinél.

• Az álláskeresők legnagyobb hányada (37%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 30%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 27%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 6,3%-uk pedig diplomával rendelkezett.

• Az ellátottak aránya összességében 0,7 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 20%-uk álláskeresési járadékban, 24%-uk álláskeresési segélyben, 15%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 41%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

• December végén 1,7 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 2,4%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Tíz üres álláshelyre 61 álláskereső jutott, 2-vel kevesebb, mint 2021 decemberében.

Turizmus:

• Bács-Kiskun vármegye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022-ben 523 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek. A vendégéjszakában mért vendégforgalom 29%-kal meghaladta az előző évit, aminek értékére kedvezőtlenül hatottak a Covid19-járvány idején bevezetett intézkedések.

• A vendégéjszakák többségét (héttizedét) a belföldi vendégek töltötték a szálláshelyeken, ezek száma 16%-kal nőtt. A külföldivendég-éjszakák száma 1,7-szerese volt a 2021. évi értéknek.

• A külföldi vendégek közül a Németországból érkezők töltötték el a legtöbb éjszakát, őket a Romániából és az Ukrajnából érkezők követték.

• 2022. október-decemberben a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 15%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A belföldi és a külföldi vendégek forgalma is nőtt (6,3, illetve 39%-kal), előbbi ellentétes volt az országos folyamattal.

Lakás:

• A 2020. évi, másfél évtizedes csúcshoz képest 2021-ben számottevően visszaesett, majd 2022-ben tovább csökkent a lakásépítések száma Bács-Kiskun vármegyében: 7,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól (országosan 3,2%-kal meghaladta azt). Összesen 656 lakást vettek használatba, melyek 47%-a Kecskeméten, 31%-a kisebb városokban, 22%-a pedig községekben épült. A vármegyei szintű csökkenés mögött a megyeszékhelyen visszaeső lakásberuházások húzódtak meg, amit a másik két településtípusnál regisztrált növekedés csak részben kompenzált.

• Az új lakásoknak 75-25%-os arányban természetes személyek és vállalkozások voltak az építtetői. Az utóbbi körnél regisztrált visszaesés vetette vissza a vármegyei lakásépítési piac intenzitását, melyet az előbbieknél megfigyelt emelkedés nagyrészt ellensúlyozott.

• Építési forma szerint a lakások 80%-át családi házas formában, 14%-át többszintes, többlakásos, a fennmaradó rész döntő többségét lakóparki épületben adták át. A többszintes, többlakásos épületben használatba vett lakásoknál számottevő visszaesés, a többi építési formánál viszont növekedés történt. Részben emiatt mind az új lakások átlagos alapterülete (116 m²), mind a 4 vagy annál több szobával épültek aránya (69%) jelentősen meghaladta az országos átlagot (96 m², illetve 46%).

• 74 lakás szűnt meg a vármegyében 2022-ben, fele annyi, mint előző évben. Száz épített lakásra 11 megszűnés jutott.

• 2022-ben az előző évi, másfél évtizedes csúcshoz mérten - az országos tendenciával ellentétben - számottevően visszaesett a jövőbeni lakásépítési kedv Bács-Kiskunban. A 2022-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (689) az előző évitől 43%-kal elmaradt, és csak kismértékben haladta meg a 2020-as, többéves mélypontot.

Közúti közlekedési balesetek:

• 2022-ben 817 baleset következett be Bács-Kiskun vármegye útjain, ami az országosnak 5,5%-a volt. Számuk az országosnál (3,5%) nagyobb mértékben, 8,6%-kal emelkedett a járvány által sújtott, a korlátozások miatt mérsékeltebb járműforgalommal jellemezhető 2021. évihez képest, és valamivel több volt, mint a Covid19-járvány nélküli 2019-ben.

• Kimenetelét tekintve 2022-ben a balesetekből 316 végződött súlyos, 446 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 7,1, az utóbbiaké 7,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (55) 13-mal nőtt, arányuk az összes balesetből 6,7% volt, a legnagyobb arány a vármegyék és a főváros közül.

• Az összes baleset 67%-át személygépkocsival okozták, a kerékpár és a motorkerékpár részesedése mindössze 8,1, illetve 3,4% volt. A balesetek túlnyomó része, 95%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően az elsőbbség meg nem adása (az összes baleset 28%-a) és a sebesség nem megfelelő megválasztása (25%) miatt.

• A balesetek 5,0%-a autópályán, 28%-a főútvonalon következett be. Az összes baleset 50%-a lakott területen történt.

• 2022-ben 116 balesetnél, az összes baleset 14%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot. Ez a vármegyék és a főváros közül a legmagasabb arány.

• Az emelkedő balesetszámmal összefüggésben a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 15%-kal többen, összesen 1213-an sérültek meg.