Emlékezés Horák Jenőre: koszorúzással adóztak az ártatlanul kivégzett jogakadémiai tanár emlékének
Megemlékezést és koszorúzást tartottak Horák Jenő, az 1951-ben ártatlanul kivégzett jogakadémiai tanár halálának 75. évfordulóján, Kecskeméten. Az eseményre 2026. augusztus 28-án, pénteken került sor, melyen a több nyelven beszélő oktató emléktábláját a városveztés nevében dr. Fekete Gábor, Kecskemét alpolgármestere, valamint Lévai Jánosné, Laczkó-Zsámboki Angéla és Szamler László önkormányzati képviselők koszorúzták meg. Emlékező beszédet Hajagos Csaba történész-muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője mondott. (Fotók: Szamler Roland - Szamler Photography)
Horák Jenő 1904-ben született Szankon, gazdálkodó és iparos szülők gyermekeként. Kecskeméten érettségizett a Piaristáknál, majd Olaszországban tanult minorita szerzetesnövendékként. Miután 1932-ben Kecskeméten házasságot kötött Leitner Valéria tanítónővel – akitől három gyermekük született –, magántanítással, nyelvoktatással és kulturális ismeretterjesztéssel foglalkozott. Kiváló nyelvérzéke révén (olaszul, németül, angolul és franciául beszélt) a negyvenes évek elején részt vett a kecskeméti és bugaci idegenforgalom megszervezésében, valamint külföldi utak vezetésében.
A második világháború végén, 1944 novemberétől aktívan vette ki részét a város újjáépítéséből: segédkezett az iskolák romeltakarításában, az „Egyesített iskolák” és a város kenyérellátásának megszervezésében, valamint közreműködött a Jogakadémia újraélesztésében, aminek tanára, később pedig a Belügyminisztérium megbízásából a Közigazgatási képesítő tanfolyamok igazgatója lett.
1946 és 1948 között a Szociáldemokrata Párt tagja volt, ám a fúzió alkalmával visszaadta tagkönyvét, mivel meggyőződésből nem akart tovább politizálni. Ezt követően közéleti tevékenységét korlátozták. Politikai nézetei miatt külföldre menekült, de visszatoloncolták és börtönbe zárták.
1950-es kecskeméti hazatérése után munkát nem vállalhatott, és 1950 karácsony éjjelén a nagy-bugaci Igmándi tanyán elfogták. Koncepciós perben, államellenes szervezkedés vádjával – mint az ellenállás életre hívóját és a „Kecskeméti ügy” elsőrendű vádlottját – halálra ítélték. 1951. augusztus 28-án hajnalban a budapesti Kozma utcai Kisfogházban végrehajtották az ítéletet.
Sírja az Új Köztemetőben található, amely 2009 óta a Nemzeti Sírkert védett sírhelye. Emlékét Kecskeméten, a Széchenyivárosban elnevezett utca is őrzi.
Galéria (17 kép)
