Élő örökségünk gyöngyei a Gyöngyfüzér Népdalkörrel
Ezzel a címmel tartottak programot 2025, március 26-án, szerdán a Széchenyi István Közösségi Házban. A programon - melynek célja a hagyományok ápolása, a népzene, a népi kézművesség és a kulturális örökség bemutatása volt - részt vett Szamler László (Fidesz-KDNP), a Széchenyiváros egyik megválasztott képviselője is. (Fotók: Szamler Roland - Szamler Photography)
A délután folyamán a résztvevők számos érdekes előadást hallhattak, valamint betekintést nyerhettek a népi mesterségek világába.
A rendezvény Szabó Erzsébet előadásával kezdődött, aki a „Júlia szép leány" című székely népballadát adta elő, majd közösen elénekelték a Régi Székely Himnuszt.
Ezt követte Nárayné Réka bemutatója Bátya település népi kultúrájáról, ahol a helyi hagyományokat, szokásokat, történelmét és mindennapi életet ismertette.
Termul Brigitta saját verseivel hozta közelebb a népi ihletésű költészetet a hallgatósághoz, melyet a Gyöngyfüzér Népdalkör Himnuszával kezdett.
Bodorné Valéria a körmöcskézés, népi zsinórfonás fortélyait mutatta be, mely közben Mezei Eszter harmonikázott, a dallamokhoz pedig a közönség együtt énekelte a jól ismert népdalokat.
Héjjasné Korbély Zsuzsanna Mátyás király népi emlékezetét elevenítette fel. Hatos Anikó, a Gyöngyfüzér Népdalkör művészeti vezetője a régi paraszti menyasszonysorsot mutatta be.
Vidák István előadása a kalotaszegi hajnalik világába kalauzolta a hallgatóságot, míg Kiss Gabriella a gépi dísztűzéssel készült népi ruhadarabokat ismertette. Mesznéder Klára egy érdekes történetet mesélt el Bagi báróról, a parasztnábobról. Bori Jenő a népi hangszerkészítés rejtelmeibe engedett bepillantást, közösen sípot készítve.
Csáki Anitával közösen gyöngy ékszereket fűztek a résztvevők. A gyimesi csángók zarándoklatairól Vass Nimród plébános atya előadását hallgatta meg a közönség.
A műsor Mezei Eszter harmonikajátékával és közös énekléssel zárult.
A délután során a Gyöngyfüzér Népdalkör tagjai és a közönség együtt énekeltek az előadások végén, így a rendezvény igazi közösségi élménnyé vált. A népzene és a hagyományok iránti szeretet minden jelenlévő számára megerősítette azt az érzést, hogy a múlt értékei tovább élnek a mai világban is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy érdemes a jövőben is hasonló alkalmakat szervezni, ahol a hagyományok nemcsak megőrizhetők, hanem meg is élhetők.
Galéria (25 kép)
