Elhunyt Prof. dr. Király László, a TIT Bács-Kiskun vármegyei szervezete elnökségi tagja
Prof. dr. Király László, a TIT Bács-Kiskun vármegyei szervezete elnökségének tagja, rövid betegség után, 94 éves korában, a kecskeméti kórházban elhunyt - írta közösségi oldalán Szabics István, a Bács-Kiskun Vármegyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatója. (Gyertyafotó: pixabay)
"Király László három cikluson át vezette a TIT megyei szervezetét, és közel fél évszázadon át szolgálta fáradhatatlanul a tudományos ismeretterjesztés ügyét. Szakmai elkötelezettsége, szervezőkészsége és embersége meghatározó volt mindannyiunk számára. Nemcsak vezetőként, hanem barátként is velünk volt: beszélgetései, bölcsessége, derűje és finom humora sokunknak adott erőt és iránymutatást.
Emlékét tisztelettel és szeretettel őrizzük."
Prof. dr. Király László Cegléden született 1932. október 16-án. Tanulmányait szülővárosában, a római katolikus elemi népiskolában kezdte, majd Szolnokon, a Kereskedelmi Iskolában folytatta.
Első felsőfokú oklevelét a Számviteli Főiskola mezőgazdasági szakán szerezte, amelyet még tizenkét év tanulás követett különböző felsőoktatási intézményekben; agrártörténeti témájú kandidátusi értekezését 1977-ben védte meg.
1954-től 1981-ig a Bács-Kiskun Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Előbb előadóként, azután a ranglétrát végigjárva osztályvezetőként segítette a megye mezőgazdaságát. Emellett Kecskemét agrárgazdasági és társadalmi fejlődését is támogatta, többek között részt vett az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemétre telepítésében, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet fejlesztésében, valamint a Hírös Napok kertészeti kiállításainak rendezésében.
Jelentős szerepe volt a kecskeméti felsőfokú kertészképzés megindításában, majd a felsőfokú technikum egyetemi főiskolai karrá szervezésében. 1962-től oktatott az intézményben, 1981-től 1991-ig pedig – immár főállásban – a kar főigazgatói feladatait látta el.
1991-től vállalkozóként tevékenykedett, humánpolitikai, vezetési és üzletviteli tanácsokkal segítette partnerei munkáját.
Közel másfél évtizedig a TIT megyei elnöke volt, majd a szervezet elnökségi tagjaként tevékenykedett; emellett a Cegléd Barátainak Köre örökös elnöke, valamint a Katedra iskolát működtető alapítvány felügyelő bizottságának elnöke volt. Agrárökonómiai és gazdaságtörténeti témákban 87 könyv, 96 tanulmány és szakcikk szerzőjeként, társszerzőjeként, illetve szerkesztőjeként vált ismertté.
Munkásságát 11 állami, valamint 4 tudományos és társadalmi kitüntetéssel ismerték el; többek között átvehette a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatát, valamint az Erdei-díjat is.
(Az életrajz forrása: hirosnaptar.hu)
