Elhunyt Dr. Csík Erzsébet főorvos asszony

Fájó szívvel, megrendülten értesültünk róla, hogy Dr. Csík Erzsébet, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Reumatológiai Osztályának és Speciális Rehabilitációs Osztályának főorvos asszonya életének 80. évében, méltósággal viselt súlyos betegség után 2024. október 29-én elhunyt.

Dr. Csík Erzsébet 1944. november 16-án született Dunaszerdahelyen. 1969-ben szerzett doktori diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 1977-ben egészségügyi szervezésből, 1985-ben reumatológiából, 1996-ban mozgásszervi rehabilitációból szakorvosi képesítést szerzett.

1971-ig Kórházunk Belgyógyászati Osztályán dolgozott, majd 3 évig körzeti orvosi munkakört töltött be. 1974-1977-ig az akkori járási tanács Egészségügyi Osztályának vezetője volt.

1977-1981-ig Algériában kiküldetésben dolgozott. 1982-től ismét Kórházunk dolgozója volt. 1997-től a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály részlegvezető főorvosa lett. 2010-től a Speciális Rehabilitációs Osztály rehabilitációs szaktanácsadó főorvosaként segítette a betegellátást.

Osztályos munkája mellett reumatológiai és rehabilitációs szakrendelést is végzett. Irányítása alatt a gyógyító munka és rehabilitáció magas színvonalon biztosított volt. A Reumatológiai és Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály megszervezésében aktívan részt vett, szakmailag kiválóan felkészült munkáját a nagyfokú precizitás és a pontosság jellemezte. Kiemelkedő egészségnevelési munkát végzett, valamint rendszeres résztvevője volt az osztály valamennyi tudományos rendezvényének. Részt vett az osztályon folyó szakorvosok képzésében. Munkáját nagy hozzáértéssel, a betegek és munkatársak egyöntetű megbecsülésével végezte.
Munkája mellett odaadó édesanya volt, Edina lánya 1971-ben született.

1977-ben Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült, 1984-ben Vöröskereszt munkáját ismerték el, 1988-ban Miniszteri Dicséretet kapott. 2007-ben Egészségügyi Miniszteri Díszoklevelet vehetett át az egészségügyben végzett négy évtizedes, illetve a mozgásszervi rehabilitáció területén elért munkájának elismeréséül. 2014-ben Semmelweis Nap alkalmából Kórházért Elismerő Oklevélben részesült.

Határozott, egyenes, életigenlő emberként ismerték a kórház dolgozói és betegei is. Munkatársai bármilyen problémával fordulhattak hozzá, segítőkészségére bármikor számíthattak. Munkabírása, munkaszeretete bámulatos volt, fáradhatatlanul és a legnagyobb emberséggel, precizitással végezte gyógyító tevékenységét. Élete szinte utolsó pillanatáig dolgozott, szakmai érdeklődését, kíváncsiságát mindvégig megőrizve. Számára a betegek érdeke volt az első. Kollégái között gyakran emlegetett mondása: „A betegnek mindig igaza van."

Kegyelettel búcsúzunk Tőle, munkatársai és betegei tiszteletét, szeretetét bíró példamutató szakemberként őrizzük szívünkben és emlékezetünkben.

Örök nyugalomra 2024. november 29-én 11.45 órakor a Kecskeméti Köztemetőben (6000 Kecskemét, Béke fasor 71/A) helyezik.

Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Vezetése és Munkatársai