Egykor ÁFEOSZ volt, mától pedig gróf Károlyi Sándor iskola

Vissza a címlapra
Egykor ÁFEOSZ volt, mától pedig gróf Károlyi Sándor iskola

Hivatalosan már jó ideje, azonban mától „ünnepélyesen is" gróf Károlyi Sándorról nevezték el azt az iskolát, amely az egykori ÁFEOSZ középiskolában kapott helyet Kecskeméten. A névadó ünnepség a Károlyi napok rendezvénysorozat nyitóeseménye volt egyben.

A Kecskeméti Szakképzési Centrum Gróf Károlyi Sándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma mintegy másfél órás névadó ünnepségén a Magyar Kormányt Cseresnyés Péter államtitkár (a fotó jobb oldalán), Kecskemét önkormányzatát pedig Gaál József alpolgármester képviselte. Valamint jelen voltak Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke, Zsámboki Anna, a Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója és több kecskeméti középiskola igazgatója, képviselői is.

A köszöntőket követően az iskola diákjainak „Időutazók" című ünnepi műsora következett, melyet Sárosi Gábor színész-rendező, a Hírös Gasztroszínház igazgatója rendezett. A diákszínjátszókat a Károlyi történelem háziverseny eredményhirdetése, és a győztes csapat prezentációja követte. Végül az "5letből jövő!" üzleti csapatverseny 2017. évi győztes csapatának prezentációja zárta a tornacsarnokban tartott névadó ünnepséget, melynek zárásaként megkoszorúzták az iskola előterében lévő gróf Károlyi Sándor (1831-1906) emlékhelyet is.

Ki volt gróf Károlyi Sándor? (WikipédiA)

Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor (Pest, 1831. november 10. - Menton (Franciaország), 1906. április 24.) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A magyar szövetkezetek atyjaként vezette a Pestmegyei Hitelszövetkezetet és a hitelszövetkezeti mozgalom kiterjesztésén dolgozott. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet.

Pesten született. Szülei: gróf Károlyi István és gróf Esterházy Franciska. Édesapja Károlyi István gróf a 19. század kiemelkedő történelmi személyisége volt. Sándor a pesti piarista gimnáziumban érettségizett és emellett közgazdasági tanulmányokat is folytatott.

Tizenhét évesen az 1848-as szabadságharc idején a komáromi erődben Klapka György parancsnoksága alatt harcolt, ahol főhadnagyi rendfokozatot ért el. A vár feladása után Franciaországban, Párizsban élt. Az ötéves emigráció alatt ismerkedett meg a haladó szellemű francia gondolkodók, különösképpen is Pierre Guillaume Frédéric le Play a katolikus szociológus nézeteivel. Le Play, a modern szociálpolitika elméleti megalapozója a munkásjólét megteremtésének, a társadalmi feszültségek feloldásának és kiegyenlítésének egyik korai hangoztatója volt. Károlyi később tagja is lett a párizsi Le Play Társaságnak. 1854-ben tért haza fóti birtokára.

1863-ban javasolta egy lóvasút megépítését a birtokain apja által életre hívott Újpest és Pest városa között. Ennek érdekében 1865-ben megalakította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot, ami 1866-ra kiépítette a szükséges infrastruktúrát. Az ünnepélyes megnyitó július 30-án volt, a menetrend szerinti közlekedés másnap indult meg. A vonalat később meghosszabbították egészen Rákospalotáig, melynek fejlesztésére komoly pénzeket áldozott.

1879-ben az agrárius mozgalom egyik alapítója lett. A mozgalom célja a mezőgazdaság modernizálása volt. A változásokat saját birtokain elsőként vezette be.

1881-ben a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjévé választották. Ebben az évben, ötvenévesen megházasodott. Felesége, Ede bátyjának özvegye, göncz-ruszkai gróf Kornis Clarisse (1834-1906) lett. Gyermekük nem született.

Annak ellenére, hogy ellenzéki politikus volt, 1882-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott. 1885-ben a Szent István Társulat elnökévé választották. 1886-ban megalapította a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet.

1895-ben nyitotta meg kapuját az általa alapított újpesti Kórház (Sándor ill. Clarisse pavilonja), majd 1905-ben ennek szomszédságában az istvántelki majorépületekből kialakíttatott idősotthon (Stephaneum). Mindkét magánjótékonysági intézményt felruházta nyilvános jelleggel és fenntartásukra egy-egy alapítványt hozott létre.

1896-ban létrehozta a Magyar Gazdaszövetséget. 1898-ban megalapította a Hangya szövetkezeti hálózatot.

Nagy összegekkel támogatta a Budapesti Első Gyermekmenhely Egyletet (melynek fiókintézete Istvántelek északi részén épült fel Ybl Miklós tervei szerint), az újpesti Egek Királynéja-templom felépítését, valamint az újpesti Katolikus Legényegyletet. 1900-ban kitüntették az Aranygyapjas renddel.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának,

1
valamint az országgyűlés főrendi házának. Élete utolsó évét a francia riviérán töltötte, ahol 1906-ban hunyt el. Földi maradványai a fóti családi kriptában találhatóak.

Galéria (33 kép)

Összes kép letöltése