Dupla premiert tart a Ciróka Bábszínház szeptember 27-én
Egy napon kerül bemutatásra az óvodás korosztályt megszólító Kispipi és Kisréce kalandjai Kuthy Ágnes rendezésében, valamint a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi, amelyet Kovács Géza állít színpadra kisiskolások részére. A két produkcióban - amelyek próbái már augusztus óta folynak - a társulat összes színésze közreműködik.
A Kispipi és Kisréce kalandjait Szutyejev és Pljackovszkij meséi alapján Kuthy Ágnes írta bábszínpadra.
Szutyejev az 50-es években, írta a Vidám mesék első kiadását, azzal a céllal, hogy a háborút megélt, mély depresszióban lévő gyerekek olyan meséket kapjanak, amelyek derűs, optimista szemléletmódot, vidám életérzést közvetítenek. Mesekönyvében mindegyik történet arról szól, hogy a jó győzedelmeskedik, a közösség összefogása, az együttműködés minden akadályt le tud győzni. Ezt az értékrendet pedig úgy tudta meséin keresztül legkönnyebben közvetíteni, hogy szereplői gyermeki tulajdonságokkal felruházott, kedves kisállatok lettek- mondta Kuthy Ágnes rendező.
Meséi humorosak, egyszerű szerkezetűek, világos és érthető tanulságokkal. Pljackovszkij dalszövegíró is volt, az ő történetei sokkal líraibbak, lassan kibontakozó cselekménnyel, dalbetétekkel.
A két szerző - ma is érvényes tanulságokat tartalmazó- meséit felhasználva fűztük össze előadásunk szövegkönyvét, Pallai Mara dramaturggal -mondta a rendező.
Bízom benne, hogy a meséken keresztül át tudjuk adni az óvodásoknak azt a közösségi élményt, hogy valamit együtt létrehozni és megoldani mennyire felemelő, és mennyire más az örömöt közösen megélni - tette hozzá Kuthy Ágnes.
A rendező kitért még az előadás látványvilágára és zenéjére is, amelyeknek fontos szerepe van a kis történetekből kibontakozó pozitív életszemlélet hiteles átadásában, az érzelmek kifejezésében.
A mesék helyszínéül szolgáló sokfunkciós paravánt, és a többféle technikával mozgatható, szeretetreméltó bábfigurákat Bartal Kiss Rita tervezte. Ritában az a nagyszerű, hogy nem csak megtervezi, hanem el is készíti a bábokat, úgy, hogy közben folyamatosan játszik velük, így mindenféle módon ki tudja kipróbálni őket, mielőtt a színészek kézhez kapják. Az előadás zeneszerzője Kuzsella Ákos, aki zenészként már több cirókás produkcióban közreműködött, ezúttal pedig a mesékhez illő dallamokat is ő komponálta.
Kuthy Ágnes érdekességként megemlítette még, hogy ahányan dolgoznak ebben a produkcióban, mindannyian más bábos iskolából, képzésből jöttek.
Kedves Csaba a Színház-és Filmművészeti Egyetem bábszínész szakán, Dupák Fanni az Újvidéki Művészeti Akadémia dráma karán, Bednarek Magdalena a białystoki Színházi Akadémián, én pedig a berlini Ernst Bush Színművészeti Főiskolán szereztem diplomát, így ez egy igazi „nemzetközi" produkció lesz.
Izgalmas kísérletnek is mondható a bábszínház nagytermében bemutatásra kerülő Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című produkció, Kovács Géza rendezésében.
Az iskolásoknak szóló előadásban ugyanis nem illusztratív színpadi díszletek határozzák meg a látványt, a vizuális színházi élményt.
Egy egyszerű, majdnem üres térben, klasszikus pálcás bábokkal, a mozgás, az emberi test és a báb viszonyán keresztül fogalmazzuk meg a történet különböző rétegeit - mondta Kovács Géza rendező.
Ez a minimalista tér, a pálcás bábtechnika és az élőszínészi jelenlét óriási koncentrációt, tudatos testhasználatot igényel a színészek részéről. Az emberi test és a báb nagyon izgalmasan egészíti ki egymást, ugyanakkor a színész bábra irányuló figyelme pontosan meghatározza a néző figyelmét is. A bábbal rengeteg mindent meg lehet csinálni, számos bábtechnikát felfedeztek már, de régi és klasszikus formákat új helyzetbe hozni, mindig nagyon izgalmas dolog - mondta a rendező.
A darab koreográfusa, L. Nagy Attila volt a segítségünkre abban, hogy hogyan ötvözzük a mozgással és az élőjátékkal ezt az alapvetően paravános előadásoknál használatos bábtechnikát.
A jól ismert népmese színpadi adaptációját Gimesi Dóra írta. A magyar népmesekincs egyik legszebb gyöngyszeme egyidejűleg mesél szerelemről, áldozathozatalról, szabadságvágyról, identitáskeresésről. Az önállóság, elszakadás kérdései pedig különösen ismerős folyamatok a 6-10 éves korosztály számára- hangsúlyozta a rendező.
Az előadás látványvilágát Szarka Fedor Guido képzőművész, grafikusművész tervezte, a zenéjét pedig Rozs Tamás és Kiss Dávid jegyzi.
Szereplők: Fülöp József, Horgas Ráhel, Lendváczky Zoltán, Szekeres Máté és Szörényi Júlia.
Galéria (10 kép)
