Díszközgyűlés a kecskeméti Piarista nevelés 300. évfordulóján

Vissza a címlapra
Díszközgyűlés a kecskeméti Piarista nevelés 300. évfordulóján

Kecskemét - A piarista rend olyan dolgoknak a letéteményese, amelyek időtlenek, mert minden időszakban újra tudták értelmezni a tanítást - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Kecskeméten, a 300 éves fennállását ünneplő Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda díszközgyűlésén.

Háromszáz éve ugyanazt tanítják, de annyira más módon, hogy mindig korszerű - hangsúlyozta az államtitkár.

"Tanulhatnának azok, akik magukat most modernnek tartják, a modernség ugyanis nem a régi tagadását jelenti, hanem a régi értékeknek újból és újból, másként történő bemutatását" - mondta.

Rétvári Bence szerint a piaristák tanítása ma a korábbiaknál is időszerűbb, mert nem az önzés, hanem az önzetlenség, a más emberre való figyelés kultúráját hirdeti. "Nemcsak a keresztség ad eltörölhetetlen jegyet, hanem a piarista tanulmányok is" - fűzte hozzá az egykori piarista diák.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, aki egykor a kecskeméti piaristáknál tanult, méltónak nevezte, hogy a kecskeméti városháza dísztermében emlékeznek meg az évfordulóról.

A piarista rend Kecskeméten felélénkítette a katolikus életet - mondta -, erősítette a magyarságot, továbbadta a kultúrát, ápolta az értékeket, mindazt, amit az emberiség kincsként őriz.

Szólt arról, hogy a Duna-Tisza köze papsága a kecskeméti intézményből került ki a legutóbbi időkig, Dankó László érsek és Marosi Izidor püspök is Kecskeméten tanult egykor.

Bábel Balázs érsek a városháza dísztermében a Székely Bertalan freskóin szereplő Széchenyire, Kossuthra és Deákra mutatva elmondta, hogy mindhárman piarista diákok voltak, Kossuth annak ellenére is, hogy evangélikus vallású volt.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere hangsúlyozta: a piarista rend nélkül elképzelhetetlen lenne Kecskemét. A piaristákra úgy tekint a város mint "építő mestereire", mert oktató és nevelő munkájukkal hozzájárultak Kecskemét felemelkedéséhez.

A kecskeméti piaristák egykori diákjai közül az irodalom és a történelem nagyjait sorolta fel, többek között Katona Józsefet, Táncsics Mihályt, Klapka Györgyöt és Sík Sándort.

A polgármester Magyarország és Kecskemét számára fontosnak nevezte, hogy a piarista rend és benne kecskeméti iskolájuk erős maradjon, "hogy újabb évszázadokra biztosítsa a jövőnket, mert még több olyan fiatalra van szükségünk, aki építeni és alkotni akar".

A kecskeméti Piarista Iskola megalapítása gróf Koháry István országbírónak, Kecskemét földesurának a nevéhez kötődik; 1714 januárjában alapítványt hozott létre. Az első piarista szerzetesek egy év múlva, 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre.

A kecskeméti Városházán tartott Piarista Diszközgyűlés a beszédeket követően így folytatódott:

 - A Piarista Általános Iskola és Óvoda műsora

Köszöntők, előadások:

-  Labancz Zsolt piarista tartományfőnök

-  Nagy Attila piarista igazgató

- Kozicz János történész előadása (Mozaikok a kecskeméti piaristák történetéből)

- Jelenet Sík Sándor: Podolini diákok című színművéből (előadta a Piarista Gimnázium diákszínpada; rendezte: Hegedűs Judit)

Köszöntők, előadások:

- Laczkó János a MPDSZ Kecskeméti Tagozatának elnöke

- Dr. Bíró Györgyi az iskola szülői közösségének elnöke

(MTI / keol.hu)