Czeglédi Csaba Kecskeméten pereskedik a Szegedi Törvényszékkel
A DK és az MSZP egykori jogásza, a letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba keresetett terjesztett elő a Szegedi Törvényszékkel szemben, személyéhez fűződő jogok megsértése miatt. Az ügy érdemi elbírálására a Szegedi Ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki - közölte 2018. december 3-án, hétfőn sajtótájékoztatón dr. Csorba Petra, a Kecskeméti Törvényszék 2018. november 1-től megbízott sajtószóvivője. Ezen a sajtótájékoztatón mutatta ugyanis be Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke a bíróság új sajtószóvivőjét, Csorba Petrát, aki az igazgatási kérdéseket érintő és a polgári ügyekben segíti az eddig szóvivő, Sárközy Szabolcs munkáját.
Czeglédivel szemben a nyomozás már lezárult: bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint gazdasági csalással gyanúsítják őt és 21 társát. Vádemelés még nem történt meg az ügyben.
Mint a kecskeméti sajtótájékoztatón elhangzott Czeglédi Csaba keresete szerint ebben a büntetőeljárásban történtek olyan mulasztások, illetve olyan késedelmes ügyintézés, melyeket most polgári peres eljárásban sérelmez, illetve kéri ennek a megállapítását.
Czeglédi a keresetében azt írta, hogy 18 napos késedelemmel terjesztette fel az első fokú bíróság a másodfokú bírósághoz a fellebbezését az előzetes letartóztatása ellen. Holott az eljárási törvény haladéktalan kötelezettséget ró a bíróságra. Ez a kereset egyik része, a másik része pedig az, hogy Czeglédi Csaba óvadék iránti kérelmet is előterjesztett, melyről azonban az előzetes letartóztatása meghosszabbításának elbírálásakor nem döntött az elsőfokú bíróság.
Az ügy azért került a Kecskeméti Törvényszékre, mert a Szegedi Törvényszéket, mint alperest eleve kizárták, amit maga Czeglédi is bejelentett a keresetlevelében. Ezt követően a Szegedi Ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki az ügy elbírálására.
A keresetlevél tehát megérkezett Kecskemétre, az ügyben pedig várhatóak további intézkedések. A keresetlevél megérkezését követően 30 napja van ugyanis az eljáró bírónak arra, hogy megvizsgálja, szükség van-e hiánypótlásra, esetleg a keresetlevél visszautasítására. Amennyiben ilyen nem áll fenn, akkor közli a keresetlevél tartalmát az alperessel - konkrétan a Szegedi Törvényszékkel -, melynek 45 napja van arra, hogy érdemben védekezést terjesszen elő. Az érdemi védekezés, illetve a keresetlevél adatai alapján fog majd eldőlni az, hogy az új Polgári Perrendtartás szabályai szerinti perszerkezet hogyan alakul. Sor kerülhet perfelvételi tárgyalásra, vagy ennek mellőzésével azonnali érdemi tárgyalást rendelnek el.
A kecskeméti perben arról kell tehát majd döntenie a bírónak, hogy a Czeglédi Csaba által leírtak szerint történt-e mulasztás, és amennyiben igen, akkor érdeksérelemmel jártak-e ezek a számára.
