Bemutató a Cirókában: a Lúdas Matyi című produkciót Vidovszky György rendezte

Vissza a címlapra
Bemutató a Cirókában: a Lúdas Matyi című produkciót Vidovszky György rendezte

A Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján -Tasnádi István által - írt színpadi változatot 2015-ben mutatta be először a Ciróka Bábszínház. Az előadás - amely a közönség egyik nagy kedvence lett - 2016-ban, a VIII. Kaposvári Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén a legjobb gyerekszínházi előadásért járó Üveghegy-díjat nyerte el. A tíz évvel ezelőtt létrehozott előadást most új szereposztással alkotta újra Vidovszky György rendező és a Ciróka társulata.

„A világ változik, mindig valamilyen helyzetben élünk. Ilyen értelemben más ma elkészíteni ezt a darabot, mint tíz évvel ezelőtt, vagy tíz év múlva. Nem aktualizáltunk semmit az eredeti meséből, így, ha kihall valamit a felnőtt, arról nem mi tehetünk, hanem a kor, amiben élünk." - mondta egy tíz évvel ezelőtti interjúban Vidovszky György rendező. - Mindenképpen egyetértek magammal, azzal, amit elmondtam tíz évvel ezelőtt, bár akkor nem biztos, hogy nagyon sok konkrétum volt a fejemben azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a világ tíz év múlva. De biztos, hogy bizonyos rétegei ennek a történetnek megerősödnek, vagy más visszhangot kapnak most, mint akkor - mondta Vidovszky György.

A Ciróka előadása nem klasszikus felújítás, hiszen a szereplők nagy része új társulati tag a Cirókában, nem azonos a tíz évvel ezelőtti csapattal. Tehát a színészek egy része számára ez új feladat, nem megismétlik azt, amit korábban játszottak, hanem most alkotják meg ezeket a szerepeket.

Egy az egyben átvenni egy szerepet, különben nem is lehetséges. Mindenképpen alakul, formálódik, miközben megpróbáljuk a legfontosabb sarokpontjait fölvázolni az új színészekkel.

A rendező elmondta, Tasnádi István színpadi adaptációja néhány ponton eltér az eredeti műtől. Egyrészt egy új szereplő, Klára megteremtésével egy szerelmi szál is bekerül a történetbe, másrészt, az a bizonyos három verés itt csak kettőre szűkül. A harmadik azért marad el, mert a színpadon lévők, vagyis a történetben szereplők Matyin kívül mind azt kérik, hogy bocsásson meg Döbröginek, legyen végre vége a bosszúnak.

Érdekes ez a történet abból a szempontból is, hogy vajon miért maradt ennyire népszerű. Esszenciális vágyat tükröz, ami abból az igazságtalanságból fakad, hogy mindig vannak emberek, akik rossz sorban élnek, és vannak, akik kihasználják őket és visszaélnek a hatalmukkal. Ugyanakkor ellentmondásos a történet, mert olyan igazságosztásról van szó, ami egyfajta bosszúvá dagad. Én azért szeretem ezt a Tasnádi-féle változatot, mert ebben még erre is van reflexió. Kell-e az a harmadik verés? Vagy ha megvolt, elértünk-e bármit is azon túl, hogy bosszút álltunk a sérelmeinkért.

Ennek az előadásnak fontos része a zeneiség. Egy kicsit olyan, mintha ez adná az alappillérét az egész produkciónak. A Monori András által komponált zenei betétek nem épülnek be úgy a történetmesélésbe, mint egy musical esetében, sokkal inkább reflektív dalok, amik visszhangozzák a főszereplők vagy a színpadon lévők érzéseit. Van, hogy dalban közlünk valamit a nézővel, átkötünk egy jelenetet a másikba, és vannak bizonyos helyzetek, amiket kifejezetten csak dallal mesélünk el.

Mátravölgyi Ákos tervezővel egy olyan egységes látványt próbáltunk a darabhoz kitalálni, ami eszközeiben, tárgyhasználatában inkább egyféle motívumra épül. Fontosnak éreztük, hogy az előadás ne feltétlenül illusztrálja le egy az egyben az eseményeket, vagy azt a környezeti világot, amiben éppen játszódik, hanem saját formanyelve legyen. Ebben a történetben a lúdtollal kitömött párnák testesítik meg ezt a motívumot. Még egy fontos eleme van a térnek, egy színpad a színpadon, ami olyan, mint egy ketrec. Egy ketrec, amibe baromfit zárnak, vagy adott esetben egy ludat is tarthatnának, és amihez a színpadi szituációk plusz jelentéseket, asszociációkat adnak hozzá.

Egy gyerekelőadásnál nagyon fontos, hogy a gyerekek fantáziája stimulálva legyen egy előadás nézése közben - mondta Vidovszky György. Ha ez jól történik, akkor a színpadi szituációt észrevétlenül, automatikusan kiegészítik a képzeletükkel.

Természetesen ez egy gyermekeknek szóló darab, de remélem, hogy a felnőttek számára is izgalmas, érvényes mondanivalókat tartalmazó előadás született.

Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján írta: Tasnádi István

Látvány - Mátravölgyi Ákos

Zene - Monori András

Mozgás, játszófüzet - Gyevi-Bíró Eszter

Rendezőasszisztens - Szabó Nóra

Rendező - Vidovszky György

Matyi (Májsztró, Német doktor, Pópa) - Kedves Csaba

Lúd (Kakas) - Szörényi Júlia

Döbrögi - Lendváczky Zoltán

Mamus, Vénasszony a vásárban, Vajákos banya - Keller-Dénes Emőke

Ispán, Vitéz László báb - Szekeres Máté

Klára - Horgas Ráhel

Hegedű - Keller Dániel

Galéria (8 kép)

Összes kép letöltése