Bányaisok Csiperóval Indiában – Életre szóló élmény

- A repülőút minden gond nélkül lezajlott. A Budapest - Dubai távolság 5 és fél órát vett igénybe. Dubaiban a több mint 4 órás várakozás alatt engedtük a gyerekeket 2-3 fős csoportokban csámborogni a reptéren, majd a Dubai - Új Delhi távolság 3 és fél óráját a napkelte osztotta két játékrészre - írta az első napi beszámolójában István.

Az Indiába való hivatalos beléptetés elég hosszú ideig, mintegy másfél óráig tartott. Ellenőriztek mindenkit, minden útlevélbe került input-pecsét, ami azért volt fontos, mert ez a feltétele, hogy output-pecsét is bekerülhessen, azaz hazaengedjék az embert Indiából.

A reptéren az indiai iskola képviselője, Saritaa és az iskola káplánja várta a kecskeméti csoportot. Majd egyterű személyautókkal vitték őket az iskolába. Már az oda vezető út is élményeket adott a bányaisoknak:

- Útközben rájöttem, hogy vezetni csak az tud jól, aki Új Delhiben is tud vezetni - mondta erről Labancz István. - A dudát gyakrabban használják, mint az indexet, a sávok fel vannak ugyan helyenként festve, de fölöslegesen, mert európai szemnek megfejthetetlen a rendszer működése. Ennek ellenére sem akkor, sem később, egyetlen egyszer sem éreztem, hogy félek az autóban.

Útjuk során megtapasztalták, hogy elképesztően nyitottak és érdeklődőek az indiai diákok. Az iskolában részt vettek ének-zene, társadalomismeret, hit- és erkölcstan, matematika, alkalmazott pszichológia és kereskedelmi alapismeretek órákon. Valamint - és most tessék erősen megkapaszkodni - találkoztak a „tanórán kívüli tevékenységek igazgatóhelyettesével" is.

A bányais csapatot a tavalyi Csiperó Fesztiválon részt vett indiai gyerekek és családjaik fogadták be. Majd a következő napok már kirándulásokkal és tapasztalatszerzésekkel teltek.

Fogadták őket Pethő Gyula, Magyarország indiai nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Láttak az utcán szent teheneket, autó tetején majmokat mászkálni, láttak motort, amin négyen ültek, valamint homlokrakodós traktort, amelyik úgy ment a főváros egyik széles útján a csúcsforgalomban, hogy hiányzott a bal első kereke. Megtapasztalták, hogy nagy a por a városban, és azt is, hogy a „nem csípős" ételek is csípősek Indiában.

A Taj Mahal bejáratánál olyan biztonsági ellenőrzésen kellett átesniük, mint egy repülőtéren szokás: fémdetektor, táskaátvilágítás, motozás, gépkarabélyos őrök. Amikor pedig bejutottak, arra a látványra szavakat találni elég nehéz.

- Talán csak ennyit: a hófehér márványba fagyott fájdalom és szerelem szimmetriája - írta erről a facebookon István.

Jártak „Velencében", ami egy bevásárlóközpont a 16 milliós Új-Delhi egyik elővárosában. A Kingdom of Dreams-ban, azaz egy hatalmas modern színházban megnézték India első musicaljét, a 2010-ben készült, immár 2.500 előadáson túljutott Bolllywood-i musicalt, a Zangoora-t. Jártak a Dilli Hatt-on, ami egy nagy, színes, keleti piac, azaz bazár, és a Janpath piacon, ahol megtanulták, hogy Indiában alkudozni kötelező.

- Ha a kikiáltási ár 50 százalékáért vetted meg a portékát, akkor még van mit tanulnod - összegezték a piaci látogatás tapasztalatait.

A csoport repülője 2019. november 2-án, szombaton szállt le Ferihegyen. Fáradtan, de élményekkel teli útról érkeztek haza. Aki pedig további részletekre és fotókra is kíváncsi, máris kattintson IDE!

A bányais küldöttség tagjai voltak: Ádány Balázs (9. évf.), Ecsédi Dániel (8. évf.), Fejes Ágnes (11. évf.), Ferenczi Levente (9. évf.), Józsa Tamara (9. évf.), Kollár Gabriella (9. évf.), Labancz Barnabás (9. évf.), Lékó Levente (9. évf.), Nyíri Kata Luca (8. évf.), Szabó Bence (9. évf.), Trombitás Lili (12. évf.), Virág Péter (8. évf.), valamint Máthé Ildikó (igazgatóhelyettes), Korsósné Jávorka Zsuzsanna (igazgatóhelyettes) és Labancz István (tanár).

Az út főszervezője Máthé Ildikó volt, aki az utazási előkészületek zömét is végezte.