Bács-Kiskun Megyei Turisztikai Konferencia

Rideg László, a megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a megye rengeteget lépett előre a turizmus területén, aminek egyik bizonyítéka, hogy az Utazás 2019 kiállítás díszvendége Bács-Kiskun megye és Kecskemét voltak. A legnagyobb hazai turisztikai rendezvényen a megye közös standján, harmincegy település mutatkozott be.

- A „Bács-Kiskun boldoggá tesz" szlogen ismertté vált és a gyógyfürdőkre épülő idegenforgalom mellett, a borturizmus területén is komoly eredményeket tud felmutatni a megye - hangsúlyozta Rideg László, aki hozzátette: a jövőben is erősíteni szeretnék a megye vonzerejét, aminek alapja továbbra is az összehangolt együttműködés az ágazat szereplői között.

A rendezvénynek otthont adó Jonathermál Zrt. - amely a majsai gyógy- és élményfürdőt, valamint a kempinget is működteti -, elnök-vezérigazgatója Szikora Gyula a 35 évvel ezelőtt megnyitott strandról elmondta, évente mintegy 300 ezer látogatót fogadnak. Mint elhangzott, a magánkézben lévő majsai fürdő meghatározó vonzerőt jelent a régióban. Kiskunmajsa négy éve megkapta a gyógyhely minősítést, a fürdő pedig Az év fürdője szavazáson a regionális fürdők között a 2. helyen végzett.

A megyei turisztikai fejlesztésekről szólt előadása során Csáki Béla, a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki elmondta, hogy a megye turizmusa jól teljesít és már az országos átlag fölötti a növekedés. Mindehhez kellettek azok a fejlesztések, amik vonzóbbá tehetik a két folyó közét a turisták számára. A szakember kiemelte a szépen fejlődő Kiskőröst és úgy vélekedett: a hajósi turizmust is nagyobb fordulatszámra pörgetheti a nemrégiben átadott Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont.

- Kalocsa is felzárkózhat, ha befejeződnek a barokk városközpont felújítási munkálatai - tette hozzá Csáki Béla. A megyében zajló, illetve már befejezett turisztikai beruházások közül a szanki Kiskun Emlékhely mellett, többi között szólt a vadkerti fürdő jól átgondolt fejlesztéséről, az igazi Árpád kori „csemegét" jelentő bugaci aranymonostorról, az épülő kerékpárutakról, turisztikai központról. Az előadó a borturizmus kapcsán a vajdasági és szerémségi borászokkal történt valós együttműködés fontosságát is hangsúlyozva hozzátette: nagyon szép jövő előtt áll a megye borászata. Tervezik a megyei kerékpárút hálózat fejlesztését - ami kapcsolódik az Eurovelo13 útvonalhoz -, és olyan turisztikai attrakciók is hamarosan befejeződhetnek, mint például a felsőszentiváni malom, vagy a halasi városháza tornya, ami kiállítótér és kilátó lesz.

Csáki Béla elmondta: a megyei turizmus jövőjének egyik fontos pillére lehet a termálturizmus erősítése. A meglévő adottságok, azaz a gyógyfürdőknél főleg infrastrukturális fejlesztések kellenek, ahol még nincs, ott szállodákat kellene építeni.

Kiskunmajsa tervei között is fontos szerepet kap a turizmus fejlesztése és a városvezetés nagytérségi összefogást szeretne a területen. "Nem vagyunk egymásnak konkurenciái és az egymást segítő turisztikai attrakciókban, lehetőségben rejlő erőt kell kihasználni" - mondta Patkós Zsolt, a város polgármestere, aki nem titkolt célként bejelentette, hogy a magyar kormány segítségével szeretnék megvásárolni és fejleszteni a majsai fürdőt.

Deák Attila a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség Középkori Templomok Útja Egyesület képviseletében a Felső-Tisza vidékén kialakított, mintegy 300 km-es kerékpárosbarát fejlesztésekről szólt előadásában. Hangsúlyozta: kialakított szolgáltató helyeken az is nagyon fontos, hogy a turistát vendégként várják, amit éreztetni is kell velük.

- Egységes recept nincs az együttműködési formákra, mindenről a helyi lehetőségek alapján kell dönteni - minderről már Magyarics Gábor, a Duna-Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt. Mint elmondta, a náluk kialakított turisztikai kártyarendszer vonzó a vendégek számára és a kártya által biztosított kedvezmények már a Felvidéken is igénybe vehetők, ami jó példája a határon átnyúló együttműködésnek.

Holczer Ágnes, a HONifo Turisztikai Tanácsadó Kft. ügyvezetője úgy vélekedett: a XXI. század a hálózatok évszázada és csak hálózatokban szabad gondolkozni a turisztikában is, mert annak szereplői csak így lehetnek piacképesek és sikeresek.

Az egészségturizmusban rejlő hatalmas potenciálokról beszélt előadása során Dr. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Mint mondta, a gyógyturizmusban szinte végtelen a kereslet, a wellnes pedig jelenleg a legtrendibb. Hozzátette: az igazán nagy üzlet, azaz a legtöbb költés az orvosi turizmusban rejlik, de ezen a területen Bács-Kiskunban jelentősek az elmaradások, lényegében még nem is működik.

Egy sikeres olasz-magyar desztinációfejlesztésről szólt videóüzenetében Semperger-Sommariva Kinga, aki az észak-olasz lagúnaváros, Grado mintaprojektjéről számolt be. A helyi családi vállalkozásokra és hagyományokra épülő turisztikai klaszter rövid idő alatt sikeressé vált. Az odalátogató magyar turisták száma is növekedett.