Az isteni gondviselés vezérelt Móra Ferenc szülővárosába: Író-olvasó találkozó vendége volt Szász András

A könyvtárban összegyűlt megjelenteket az intézmény igazgatója köszöntötte. Abonyi Szilvia arról beszélt, hogy a szerző munkásságát több díjjal is elismerték már, majd elmondta, hogy gyűjteményükben Szász András valamennyi kiadott kötete megtalálható, így bárki megismerheti műveit.

Megnyitójának elején Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere felidézte az író, újságíró, fotós életútját, pályáját. Mint mondta: Szász András harminchét évesen hagyta el családjával Nagyváradot, szökött át Magyarországra, és amellett, hogy ebben az életkorban már nem lehet olyan mélyre nyúló, szerteágazó és erős gyökeret ereszteni az új hazában, az itteni fogadtatás sem volt minden esetben idilli. „Ennek ellenére remélem, hogy mára úgy érezheti, Magyarország és Kiskunfélegyháza városa is befogadta" - tette hozzá.

A polgármester beszélt arról is, hogy Szász András munkássága sokrétű, hiszen ismeretterjesztő írásai, továbbá vallási témájú művei mellett regények, novellák, elbeszélések és mesék is megtalálhatók munkái között.

A rendezvényen Vajda Piroska, a Petőfi Népe újságírója beszélgetett a szerzővel. Szász András elmondta: az évek múltával valóban otthonra lelt Kiskunfélegyházán, és úgy érzi, egyik legkedvesebb írója, „Móra Ferenc szülővárosába az isteni gondviselés vezérelte" - fogalmazott, hozzátéve, hogy íróvá válásának útján azonban Wass Albert művei is nagy hatással voltak rá.

Felidézte, hogy hatvanévesen jelent meg első novelláskötete, Képmások címmel, amelyben olyan hétköznapi nagyváradi embereknek állított emléket, akik mindannyian élete részei voltak. „S bár nem tudatosult bennem, meggyőződésem, hogy már puszta létezésükkel jelentős hatással voltak mai szemléletmódom kialakulására" - hangsúlyozta.

Mint elhangzott: Szász András eddig több mint harminc kötetet írt. „Amikor hozzákezdek egy könyv megírásához, általában még magam sem tudom, hová akarok, hová fogok kilyukadni, mi lesz a vége. Csak írom és írom, rendületlenül, ahogy a gondolatok feltörnek belőlem" - fogalmazott.

Mint mondta: kötetei között nincs kedvence, de legutóbbi könyvei közül többet is kiemelhetne - Színekbe mártott szenvedély, A vadon remetéje -, melyekbe sok olyan gondolatot megfogalmazott, beleszőtt, ami igazán jellemzi őt, ezért talán kedvesebbek számára, de ami közös bennük, hogy valamennyiben fő hangsúlyt kap a szeretet, vagyis mindegyik története a szeretetre épül.

Szász András szerint míg a kötelességet megtanulja az ember élete során, küldetését, feladatát viszont, ami igazán lényeges, azt meg kell találnia a földi létében.

Beszélt arról is, hogy már újságíróként határozta el, lerója tartozását a szülőföldjével szemben és bejárja Partiumot, Erdély és a Bánságot, hogy elmondhassa, úgy hagyta el, hogy ismeri annak minden szegletét. Útjai során több mint hatszáz helyszínen járt és ezek nyomán készült el az Erdély - ezer esztendővel az államalapítás után című kötete, valamint a Partium és Erdély ezer esztendejének kövekbe zárt történelme című könyvsorozata, és Kincses erdélyi városok című albuma.

A szerző vallja, „Isten azért teremtette az embert, hogy az ő képében járva tegyen eleget a parancsnak, s végezze a jót ezen a földön". Ő írói tevékenységével próbál megfelelni ennek az elhivatásnak.

„Akkor született meg bennem az elhatározás, hogy emléket állítsak azoknak az embereknek, akiket a társadalom ilyen vagy olyan okból nem tartott érdemesnek erre" - mondta. Ekkor írta meg - alapos kutató munkát követően - a Huszka Józsefről, Krizsanótzy Jánosról, majd később Boczonádi Szabó Józsefről és Miskolczy Istvánról szóló helytörténeti munkáit.

Kifejtette: másrészt szeretett volna olyan imakönyveket is összeállítani, amelyekben „az Isten teremtette világ is megjelenik".

Mint elhangzott, az író Istenbe vetett hite és mély, vallási meggyőződése öt egyházi kiadványban is testet öltött.

Az író-olvasó találkozón Takó Lajos, a Balázs Árpád AMI ütőhangszeres mestertanára és tanítványa, Osztró-Szász Gábor Áron is közreműködött. A szerző köteteiből Osztró Gábor olvasott fel részleteket.

Kép és szöveg: Szász Angéla