Az Erdőmánia bemutatja, hogyan készülnek a jövő erdeire a KEFAG csemetekertjeiben (VIDEÓ)
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok komoly kihívás elé állítják az erdészeket. A jövő erdeinek megőrzése érdekében már a facsemeték nevelésénél fontos döntéseket kell hozni. Az Erdőmánia legújabb epizódja a KEFAG Zrt. csemetekerti szemléjére kalauzolja el a nézőket.
A szakemberek azt is megmutatják, hogyan készülnek fel a változó éghajlati viszonyokra, és milyen fafajokkal kísérleteznek a Kiskunságban. Kiderül, miért különösen fontos a felhasznált magok származása, és miért nem jelent önmagában megoldást az öntözés az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között.
Az epizódban szó esik arról is, hogyan hat a nyári hőség a csemeték fejlődésére, milyen tapasztalatokat szereztek az aleppói fenyővel, valamint miért kapnak szerepet a vadgyümölcsök az erdőfelújításokban.
Korábban már megírtuk, hogy a KEFAG Zrt. kilenc erdészeti csemetekertjében, összesen mintegy 120 hektáron évente 12-15 millió facsemetét nevelnek. Ezeknek a növényeknek a jelentős része később az erdőfelújításokban kap szerepet, ezért a megfelelő fafajok és származási helyek kiválasztása hosszú távon is meghatározó.
Az érdeklődők az Erdőmánia YouTube-csatornáján további videókat is találnak, melyek azt mutatják be, hogyan működnek erdeink, és milyen feladatokat látnak el az erdészek.
A KEFAG Zrt. kilenc erdészeti csemetekertben, összesen 120 hektárnyi termesztőterületen gazdálkodik, ahol éves szinten mintegy 12-15 millió csemetét nevel. A különböző helyszínen működő kertek lehetőséget adnak a helyi adottságok kihasználására és a termelési kockázatok megosztására.
A Kiskunság erdeinek fenntartásában jelentős feladat az aszály miatt károsodott erdősítések pótlása. Ehhez megfelelő minőségű, a helyi körülményekhez illeszkedő csemetékre van szükség. A csemetekerti szemle alkalmat ad a termelési tapasztalatok összevetésére és a következő beruházások megtervezésére is. A társaság kertjei saját erdőfelújításai mellett más erdőgazdálkodók szaporítóanyag-ellátásában is részt vesznek.
Az öntözés mellett is kihívás a hőség
A terézhalmi csemetekertben szerzett tapasztalatok szerint az öntözés segít életben tartani a növényeket, a napközbeni légköri aszály és a perzselő meleg hatását azonban nem tudja teljesen ellensúlyozni. A visszafogottabb magassági növekedés miatt a kisebb csemeték egy része további nevelést igényel, így később kerülhet ki az erdősítésekbe.
A solti kertben a szemle évében egészen eltérő időjárási helyzetek nehezítették a munkát: kezdetben a hó és a sár késleltette a dugványvágást és a dugványozást, később a szárazsághoz kellett alkalmazkodni. Tompán változtattak a termesztéstechnológián, szűkítették az egyéb lombos fajok vetésénél alkalmazott sorközt. Ettől a sorközápolás gépesíthetőségét és a növények korábbi összezáródását várják, ami a gyomok térnyerését is mérsékelheti.
Számít a szaporítóanyag származása is
A KEFAG Zrt. a Balkánról és más, melegebb, szárazabb térségekből is keres szaporítóanyagot, hogy a Kiskunság következő évtizedekben várható klimatikus viszonyaihoz alkalmazkodó csemetéket neveljen.
„A csemetekerti kísérletek során a növekedést és a fagytűrést is megfigyeljük. A hosszú távú alkalmasság megítéléséhez azonban az erdősítésekben szerzett tapasztalatokra is szükség van" - mondta dr. Andrési Dániel, a KEFAG Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője.
Új fafajokkal is kísérleteznek
A KEFAG Zrt. 2018 óta kísérletezik aleppói fenyővel. A csemeték az első évben a feketefenyő csemetéinél kétszer-háromszor nagyobbra nőttek, és a mínusz tíz Celsius-fokos fagyot is átvészelték. A vizsgált fafajok között kalábriai fenyő (Pinus brutia) és Monterey-fenyő (Pinus radiata) is szerepel. A cél az Alföld változó körülményeihez alkalmazkodó, invazív terjedésre nem hajlamos fafajok kiválasztása.