Az első magyar mérnöknőre, a kecskeméti Pécsi Eszterre emlékeztek
A kecskeméti születésű Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzással egybekötött megemlékezést a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara elnöksége 2023. március 8-án, 10 órakor az Erkel utca 3. szám alatt található emlékhelyen.
Pécsi Eszter 125 évvel ezelőtt, 1898. március 8-án született Kecskeméten. Mérnöki oklevelét 1920. március 8. napján - éppen a születésnapján - állították ki a Műegyetemen, ezzel ő lett az első magyar diplomás mérnöknő.
A szerkezettervező mérnöknő nevéhez számos kiemelkedő épület, így a margitszigeti fedett uszoda, a Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terve is fűződik, valamint külföldön is nagy sikereket ért el a munkájában.
A koszorúzást megelőzően Pécsi Eszter gazdag életútjáról Bóta Attila, a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Szakcsoportjának vezetője emlékezett meg, majd Szabóné Fischer Zsuzsanna, Pécsi Eszter unokája a nagymamájához kötődő emlékeiről beszélt.
Pécsi Eszter Pollák Eszter néven született Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő, hétgyermekes zsidó családban. Szülei Pollák Mór lisztkereskedő és Szántó (Schäfer) Sarolta voltak.
1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. Így Sternberg-Várnay Marianne építész, Máhrer Villma gépészmérnök és Simonyi-
Hajós Irma mellett ő volt az egyike az első négy nőnek, akik a Budapesti Műszaki Egyetemen tanultak.
1920. március 8-án pedig az első magyar mérnöknőként szerezte meg építész oklevelét.
1922. december 3-án Budapest I. kerületében kötött házasságot Fischer Józseffel. Két fiuk született, György és János.
1956-ban a forradalmi bizottság elnökévé választották, ezért 1957-ben elbocsátották akkori munkahelyéről, a KGMTI-től (Kohó-és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái), ekkor Bécsbe, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, férje 1964-ben követte őt.
1970-ben súlyos agyvérzés miatt megbénult. Öt év múlva, 1975-ben New Yorkban hunyt el, de hamvait hazahozták, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
