Az elesett hősökre emlékeztek a doni katasztrófa 81. évfordulóján
A doni katasztrófa áldozatai előtt rótták le kegyeletüket a megjelentek a doni áttörés 81. évfordulóján, 2024. január 14-én, vasárnap Kecskeméten, a Deák Ferenc téren lévő II. világháborús hősi emlékműnél. (Fotók: Vincze József)
Megelőzően, 10:30-kor a Kecskeméti Nagytemplomban szentmisén emlékeztek meg a doni áldozatokról. A szentmisén részt vettek a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége Kecskeméti Szervezete, valamint az 1956 Magyar Nemzetőrség Területi Szervezete képviselői. A szentmisét dr. Finta József plébános, érseki helynök celebrálta, emlékező beszédet pedig lovag Kenyeres Dénes nyugállományú honvéd alezredes mondott. Közreműködött Rácz-Szabó Zoltán zászlós és Szabó Sándor tárogatóművész.
A második világháborúban a magyar hadsereg első komoly veszteségei az 1942. évi nyári hídfőcsaták során keletkeztek. Hiába volt a nagy véráldozat (1000 tiszt és 29.000 honvéd) és a magyar virtus, a szovjet hídfők közül csupán a korotojakit sikerült elfoglalni, míg az uriv-sztorozsevojei és a scsucsje-perejeshajai szovjet kézben maradt. E hídfőkből indult meg a szovjet 40. hadsereg támadása 1943 januárjának közepén, és a farkasordító hidegben az állásaiból kivetett magyar 2. hadsereg honvédei emberfeletti küzdelmek árán próbáltak kicsúszni az ellenséges bekerítésből.
1943. január 12-én 9 óra 45 perckor indult meg a Vörös Hadsereg bevezető támadása Uriv-Sztorozsevoje térségében. A magyar 2. hadsereg személyi vesztesége az egy esztendeig tartó hadműveleti tevékenysége során hozzávetőlegesen 50.000 hősi halott, 50.000 sebesült és 27.000-28.000 hadifogoly, vagyis mintegy 127.000-128.000 fő - tiszt, altiszt, tisztes, legénységi állományú honvéd és munkaszolgálatos - volt. A második Mohácsként aposztrofált doni katasztrófa 1943 óta foglalkoztatta - és ma is foglalkoztatja - a magyar közvéleményt.
Galéria (56 kép)
