Az Alukonstrukt Kft. és a Neumann János Egyetem közös kutatás-fejlesztési projektje

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) felhívás keretében az Alukonstrukt Kft. és a Neumann János Egyetem együttműködésében a „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása" keretében „Építőipari ragasztástechnológiai innováció megvalósítása" valósul meg, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által nyújtott európai uniós támogatás segítségével (2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00260). A kedvezményezett a konstrukció keretében 400.000.058 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el, melyből az Alukonstrukt Kft. 261.654.037 Ft, a Neumann János Egyetem vonatkozásában pedig 138.346.021 Ft a megítélt a támogatás.
A kutatás-fejlesztési projekt célja a különböző kompozit lemezek ragasztástechnológiájának megújítása, innovatív fejlesztése. A nagyobb, összefüggő falfelülettel rendelkező épületek, mint például az irodaházak, társasházak, múzeumok és sportlétesítmények esetén a burkolás terén kedvelt eljárásnak számít a kompozit lemezekből összeállított, alumínium homlokzat kialakítása, mivel költséghatékony, esztétikus és tartós megoldásnak számít. A kompozitlemezek hátrányának számít, hogy a szél belekapva az alumíniumlemezekre nyíróerőt fejt ki a burkolatra, és amennyiben a felületek közti szakítószilárdság nem elég nagy, úgy a szél letépheti a külső, borító lemezeket. Ez a jelenség korlátozza a felhasználható kompozit alumínium lemezek formáját és méretét is. A fejlesztés segítségével a felhasználható kompozit lemezek mérete nő, azaz a jobb minőségű és nagyobb szilárdságú kötések kialakítása új műszaki és esztétikai megoldások megvalósítását teszi lehetővé az építőiparban.
Az új technológia, és ezáltal a létrehozott termék műszaki fejlesztésének lényege, hogy egy speciális ionizáló eljárást alkalmazva a ragasztandó felületeket előkészítik a ragasztáshoz. Ez az eljárás megváltoztatja a ragasztani kívánt anyagok határfelületén elhelyezkedő molekulákat és aktiválja őket, ami következtében nő a kialakítható felületi adhéziós erő és javul a ragasztás minősége. A technológia a plazmasugaras felületkezelésen alapul, amely az általános tudományos konszenzus szerint jobb ragasztásiszilárdságot és hosszabb elérhető élettartamot eredményez a polimerek esetében. Az innovatív eljárást piaci és gyakorlati folyamatok egészítik ki, hogy valós környezetben gyorsan elvégezhető legyen, ne hátráltassa az építési munkákat.
A pályázati cél, hogy a fejlesztés során első lépésben laboratóriumi körülmények között történjen meg a plazmasugaras felületi aktiválás hatásvizsgálata, megtalálva az optimális megoldást a ragasztók erejének megnövelésére. Második lépésben a módszertan folyamatos fejlesztésével egy olyan gyártás- és kivitelezéstechnológiai eszközkészletet kell előállítani és protokollt definiálni, amely a valós építési munkafolyamatokba illeszthető. Ezen célok megvalósítása érdekében egyaránt szükséges ragasztástechnológiai kutatások elvégzése, valamint az így létrejövő új technológia üzleti folyamatokba ágyazása, amellyel az beilleszthető a kivitelezés gyakorlatába.
Az új eljárás/technológia segítségével nagyobb méretű kompozit lapok ragasztástechnológiája is lehetségessé válik. A ragasztások megismerése és továbbfejlesztése kiterjeszteni azok alkalmazhatóságát és, így a piaci potenciál is nő. A fejlesztési projekt végén előálló új gyártástechnológia eredményeképpen új technikával készült, eddig nem látott méretű ragasztott kompozit elemek gyártása és kivitelezési folyamatokban való felhasználása kezdődhet meg.