Az alapítását ünnepelte szombaton Helvécia

Az eseményen többek között részt vettek Gaal Gergely településfejlesztésért felelős miniszteri biztos, dr. Kerényi János országgyűlési képviselő, dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke, Kovács Ernő kormánymegbízott, dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Fekecs Dénes, a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, Kurdi Viktor, a BÁCSVÍZ Zrt. elnök-vezérigazgatója, Madari Örs, a kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője, Csurka Gyula rendőr alezredes, a Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője, Zsámboki Anna, a kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója, valamint a testvértelepülések vezetői.

Az alapítási ünnepen arra emlékeznek, hogy 130 évvel ezelőtt települt be 105 szőlőművelő család a Balaton-felvidékről a mai Helvécia település területére, hogy a Svájcban született Wéber Ede álmát megvalósítva virágzó szőlőbirtokot hozzanak létre a homokon.

A szombati alapítási ünnep programja ez volt:

8.00 órától: Családi-baráti sütögetés

10:40 óra: Köncsög ispán emléktábla avatása. Helyszín: Polgármesteri Hivatal

11.00 óra: Ünnepi megnyitó a Művelődési Házban

- Köszöntők

- Helvécia történetének bemutatása

- Kiskun Önkormányzatok Szövetségéhez való csatlakozás

12.00 óra: Ebéd

13.30 óra: Rajzverseny, Sütisütő és pecsenyesütő verseny eredményhirdetése

14.00 órától Zenés műsorok. Annamary, és "A jó LaciBetyár"

15.50 óra. Tombolasorsolás

Wéber Ede 1887-ben egy svájci üzlettársának segítségével kezdett vállalkozásba, majd később Kecskemét határában svájci tőkések közreműködésével 2000 holdas szőlőtelepet létesített Helvécia néven. Mivel megismerkedett Miklós Gyulával, a szőlőtelepítés kormánybiztosával, aki 200 családnak megélhetést nyújtó szőlőtelepet kívánt létesíteni a Duna-Tisza közén, hozzákezdett a kedvére való, nagy terv megvalósításához: benyújtotta földvásárlási kérelmét, amelyet Kecskemét helyi közgyűlése és Lestár Péter polgármester támogatott úgy, hogy 1891. november 20-án a törvényhatósági bizottság azzal a feltétellel szavazta meg a város tulajdonában levő 2000 hektár immunis homokterület eladását, hogy a vevők azonnal megkezdik a szőlő telepítését.

1892 esztendő tavaszán a kecskeméti vasútállomásról baktatott ki a pusztába 88 magyar és 17 német anyanyelvű család, akik vállalkoztak a - valljuk be - akkor még bizonytalannak látszó kísérletre: Weber Ede irányításával nekiláttak a szőlőtelepítésnek és új lakóhelyüket az alapító iránti tiszteletből Helvéciának nevezték el. Az alföldi homok megkötésének lelkes előharcosa volt. Munkájáról később így írt: „a telepítés célja nem csupán üzlet, nem csupán a jogosult legmagasabb polgári haszon elérése volt, hanem ezen célok mellett azon ideális és hazafias feladat is, hogy Kecskemét város és a telepítő társaság a Dunántúl filoxéra által sújtott, kereset nélkül maradt polgárait a biztos kivándorlástól avagy elzülléstől megóvja s részükre a filoxéramentes homoki szőlők letelepítése által tisztes megélhetést és kenyérkeresetet biztosítson."

Wéber közreműködött a Kecskemét-fülöpszállási helyiérdekű vasút létrehozásában is. Ebben 1905-ben építette kastélyát a Wéber-kastélyt, Bagolyvár néven. Helvécián, (építész: Székely Ödön) a vasútállomás közelében a Trieszt mellett álló Miramare kastély mintájára, neoromantikus stílusú új lakóházát és alatta hatalmas pincét, valamint présházat építtetett.