Az alapítását ünnepelte Helvécia
Helvécia Nagyközség Önkormányzata 2024. március 2-án, szombaton rendezte meg hagyományos Alapítási ünnepét. (Fotók: Vincze József)
Az alapítási ünnepen arra emlékeznek, hogy 132 évvel ezelőtt települt be 105 szőlőművelő család a Balaton-felvidékről a mai Helvécia település területére, hogy a Svájcban 180 éve született Wéber Ede álmát megvalósítva virágzó szőlőbirtokot hozzanak létre a homokon.
A Balaton-felvidéki alapítók leszármazottai - többek között a polgármester és az alpolgármester - ma is Helvécián élnek, így nem véletlen, hogy az utóbbi években Helvécia gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki és ápol több Balaton-felvidéki településsel. Melyek képviselői közül többen is résztvettek szombaton az Alapítási Ünnepen. Valamint ott voltak az ünnepségen dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, Erdős Norbert (Fidesz-KDNP) békéscsabai országgyűlési képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület országos elnöke, dr. Mák Kornél (Fidesz-KDNP) a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés alelnöke, valamint Szamler László (Fidesz-KDNP) és Sipos László (Fidesz-KDNP) kecskeméti önkormányzati képviselők.
Az Alapítási Ünnepet immár 7. alkalommal rendeztek meg Helvécián. Szombaton volt élőzene, gyermekműsor, országosan ismert fellépő, ugrálóvár, kézműves termékek, arcfestés, vattacukor, forró tea, friss töpörtyű, forralt bor, kemencés kenyérlángos, délben pedig disznótoros kóstoló.
Idén is meghirdették a tárcsás sütögetést, és a süteménysütő versenyt is. A zsűrizést követően értékes ajándékban részesültek a nyertesek. Majd a sütemények kóstolására is lehetőség volt ezt követően.
Délután pedig tombolasorsoláson vettek részt az ünnepségen jelenlévők: értékes nyereményeket sorsoltak ki, a fődíj egy kismalac volt.
Háttér:
Wéber Ede 1887-ben egy svájci üzlettársának segítségével kezdett vállalkozásba, majd később Kecskemét határában svájci tőkések közreműködésével 2000 holdas szőlőtelepet létesített Helvécia néven. Mivel megismerkedett Miklós Gyulával, a szőlőtelepítés kormánybiztosával, aki 200 családnak megélhetést nyújtó szőlőtelepet kívánt létesíteni a Duna-Tisza közén, hozzákezdett a kedvére való, nagy terv megvalósításához: benyújtotta földvásárlási kérelmét, amelyet Kecskemét helyi közgyűlése és Lestár Péter polgármester támogatott úgy, hogy 1891. november 20-án a törvényhatósági bizottság azzal a feltétellel szavazta meg a város tulajdonában levő 2000 hektár immunis homokterület eladását, hogy a vevők azonnal megkezdik a szőlő telepítését.
1892 esztendő tavaszán a kecskeméti vasútállomásról baktatott ki a pusztába 88 magyar és 17 német anyanyelvű család, akik vállalkoztak a - valljuk be - akkor még bizonytalannak látszó kísérletre: Weber Ede irányításával nekiláttak a szőlőtelepítésnek és új lakóhelyüket az alapító iránti tiszteletből Helvéciának nevezték el. Az alföldi homok megkötésének lelkes előharcosa volt. Munkájáról később így írt: „a telepítés célja nem csupán üzlet, nem csupán a jogosult legmagasabb polgári haszon elérése volt, hanem ezen célok mellett azon ideális és hazafias feladat is, hogy Kecskemét város és a telepítő társaság a Dunántúl filoxéra által sújtott, kereset nélkül maradt polgárait a biztos kivándorlástól avagy elzülléstől megóvja s részükre a filoxéramentes homoki szőlők letelepítése által tisztes megélhetést és kenyérkeresetet biztosítson."
Galéria (148 kép)
