Az alapítását ünnepelte Helvécia
Helvécia Nagyközség Önkormányzata 2023. március 4-én, szombaton rendezte meg hagyományos Alapítási ünnepét.
Az alapítási ünnepen arra emlékeznek, hogy 131 évvel ezelőtt települt be 105 szőlőművelő család a Balaton-felvidékről a mai Helvécia település területére, hogy a Svájcban 180 éve született Wéber Ede álmát megvalósítva virágzó szőlőbirtokot hozzanak létre a homokon.
A Balaton-felvidéki alapítók leszármazottai - többek között a polgármester és az alpolgármester - ma is Helvécián élnek, így nem véletlen, hogy az utóbbi években Helvécia gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki és ápol több Balaton-felvidéki településsel.
A szombaton rendezett ünnepségen vehette át Kasos József az Év Helvéciai Vállalkozása elismerést, ami akadályoztatása miatt 2022. szeptember 2-án, a 28. Helvéciai Szüreti Mulatságon elmaradt.
Háttér:
Wéber Ede 1887-ben egy svájci üzlettársának segítségével kezdett vállalkozásba, majd később Kecskemét határában svájci tőkések közreműködésével 2000 holdas szőlőtelepet létesített Helvécia néven. Mivel megismerkedett Miklós Gyulával, a szőlőtelepítés kormánybiztosával, aki 200 családnak megélhetést nyújtó szőlőtelepet kívánt létesíteni a Duna-Tisza közén, hozzákezdett a kedvére való, nagy terv megvalósításához: benyújtotta földvásárlási kérelmét, amelyet Kecskemét helyi közgyűlése és Lestár Péter polgármester támogatott úgy, hogy 1891. november 20-án a törvényhatósági bizottság azzal a feltétellel szavazta meg a város tulajdonában levő 2000 hektár immunis homokterület eladását, hogy a vevők azonnal megkezdik a szőlő telepítését.
1892 esztendő tavaszán a kecskeméti vasútállomásról baktatott ki a pusztába 88 magyar és 17 német anyanyelvű család, akik vállalkoztak a - valljuk be - akkor még bizonytalannak látszó kísérletre: Weber Ede irányításával nekiláttak a szőlőtelepítésnek és új lakóhelyüket az alapító iránti tiszteletből Helvéciának nevezték el. Az alföldi homok megkötésének lelkes előharcosa volt. Munkájáról később így írt: „a telepítés célja nem csupán üzlet, nem csupán a jogosult legmagasabb polgári haszon elérése volt, hanem ezen célok mellett azon ideális és hazafias feladat is, hogy Kecskemét város és a telepítő társaság a Dunántúl filoxéra által sújtott, kereset nélkül maradt polgárait a biztos kivándorlástól avagy elzülléstől megóvja s részükre a filoxéramentes homoki szőlők letelepítése által tisztes megélhetést és kenyérkeresetet biztosítson."
