Asztrik-relikviák Kalocsán

Vissza a címlapra
Asztrik-relikviák Kalocsán

Kalocsa - Bábel Balázs érsek bemutatja a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban folyó régészeti feltárást április 23-án.

A Szent Istvánnak a pápától koronát hozó Asztrik kalocsai érsek maradványait a közelmúltban azonosították be a főszékesegyházban folyó régészeti feltárások során.

Egy sír a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban folyó régészeti feltáráson a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban.

Asztrik néhai kalocsai érsek pásztorbotjának feje a Kalocsai Érseki Kincstárban 2014. április 23-án. A Szent Istvánnak a pápától koronát hozó Asztrik kalocsai érsek maradványait közelmúltban azonosították be a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban folyó régészeti feltárások során. (Fotók: MTI / Ujvári Sándor)


A kalocsai érsekség rekonstrukciós programja keretében megújul az Érseki Főszékesegyház, az érseki kastély, valamint az egykori kanonokházból kialakítják az érseki kincstárat - közölte Vörös Márta, a felújítást vezető főépítész szerdán, Kalocsán sajtótájékoztatón, amelyen Asztrik érsek csontmaradványainak azonosításáról is szó volt.

A barokk főszékesegyház felújítása során végzett régészeti feltárások kutatási eredményei lehetőséget adnak arra, hogy pontos ismeretekhez jussunk a korabeli székesegyházak, a Szent István kori és a kora gótikus második székesegyház körülményeiről - hangsúlyozta a főépítész.

Vörös Márta kiemelte a kalocsai érsekség első érseke, Asztrik csontmaradványainak és az érseki relikviáknak az azonosítását.

A márványkoporsót a 1910 körül végzett ásatások alkalmával találták meg és hibásan egy 12. század végén, valamint a 13. század elején élt érsek csontmaradványaival azonosították.

A főépítész hozzátette: a radiokarbon kormeghatározás, a márványkoporsó eredeti elhelyezkedése, az érseki relikviák vizsgálata egyértelműen bebizonyították, hogy Asztrik érsek maradványait tartalmazza a márványkoporsó.



A főépítész hangsúlyozta: a felfedezés jogfolytonosságot igazol a kalocsai érsekség több mint ezer éves fennállásának, 1000 körüli alapításának idejétől napjainkig.

Asztrik érsek a magyar egyház létrejöttének meghatározó alakja, akinek történelmi érdeme is felbecsülhetetlen, mert az államalapításban is meghatározó szerepe volt, hiszen Szent István számára ő hozta el II. Szilveszter pápától a koronát - mondta a főépítész.

Vörös Márta kiemelte Bábel Balázs, jelenlegi kalocsai-kecskeméti érsek szerepét, aki szavai szerint, "mint Asztrik 90. utódja", méltó helyet foglal el az Asztrikot követően az építésben kiemelkedő érsekek között.

Molnár Mihály, az MTA Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának a kutatója elmondta, hogy radiokarbon kormeghatározási módszerrel mérték meg a kalocsai érsekségtől kapott csontokat.

A kormeghatározás azon alapszik, hogy a kozmikus sugárzás hatására radiokarbon képződik az élő szervezetben. Az anyag 50-60 ezer év alatt bomlik el, azután már nem alkalmas kormérésre. A Zürichben készített radionkarbon mérő berendezéssel 2012-ben 2573 mérést hajtottak végre, melyet világviszonylatban is kiemelkedőnek nevezett a kutató.

Molnár Mihály hangsúlyozta: a mérési eredmény 1007 plusz mínusz 17 év konvencionális kort mutatott.

Asztrik érsek, a korabeli dokumentumok alapján valószínűsíthetően 1028 és 1030 között halt meg.

Buzás Gergely, a Pázmány Péter Tudományegyetem régészeti tanszékének vezetője, a kalocsai régészeti feltárások vezetője elmondta, hogy neki is az volt a véleménye, hogy Asztrikot rejti a sír.

Úgy fogalmazott: Asztriknak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy kalocsai főpapként koronát hozott Szent Istvánnak, 1006-1009-ig esztergomi püspökként segítette az első királyt, majd Kalocsa első érseke lett. A régész szerint egy regensburgi érsek leírásából tudjuk, hogy 1028 után még élt Asztrik érsek. Emlékeztetett arra, hogy a sírt 1910-ben találta meg Foerk Ernő az első székesegyház téglapadlója alatt.

Buzás Gergely hangsúlyozta: mind a művészeti, mind a régészeti eredmények azt bizonyították, hogy egy 11. századi csontmaradványt találtak meg.

Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke az MTI-nek elmondta: kényszerítette a szükség, hogy felújítsák a főszékesegyház épületét, mert az utolsó pillanatait élte az épület a toronytól a kriptán át a karzatig.

Mindenütt már teljesen amortizálódott az idők folyamán, mert az anyag is elfáradt a 250 éves épületben, amelyet tűzvész is ért, azt fel kellett már újítani - fogalmazott az érsek.

Bábel Balázs reményei szerint a főszékesegyház felújítása a karácsonyi szentmiséig elkészül.

(MTI)

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

Bábel Balázs: Asztrik érsek maradványait azonosították