Alkotmánybíróság: alaptörvény-ellenesek a szolidaritási hozzájárulás egyes szabályai

Vissza a címlapra
Alkotmánybíróság: alaptörvény-ellenesek a szolidaritási hozzájárulás egyes szabályai

Kecskemétnek 2026-ban több mint 7,6 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell teljesítenie. Az Alkotmánybíróság most kimondta: a hozzájárulás jelenlegi szabályozása sérti az önkormányzatok jogorvoslathoz való jogát, mert nincs lehetőségük bíróság előtt vitatni a fizetési kötelezettségük megállapítását és annak összegét. A döntés azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy Kecskemétnek nem kell megfizetnie a 2026-ra előírt összeget.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait. A testület szerint a szabályozás sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, valamint az azzal összefüggő eljárási garanciákat, köztük a jogorvoslathoz való jogot.

Kecskemét számára különösen fontos lehet a döntés, hiszen a város 2026-os költségvetésében 7 642 049 652 forintot terveztek szolidaritási hozzájárulásként befizetni. A mostani határozat azonban nem törli el ezt az összeget, és nem mondja ki azt sem, hogy az önkormányzatoknak általában nem kell szolidaritási hozzájárulást fizetniük.

A döntés lényege, hogy a jelenlegi rendszerben az érintett önkormányzatoknak nem állt rendelkezésükre megfelelő bírói út ahhoz, hogy vitassák a fizetési kötelezettségük megállapítását vagy annak összegszerűségét. Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti az Alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz, a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit.

A testület ezért 2026. december 31-i hatállyal megsemmisítette a 2025. évi költségvetési törvény érintett rendelkezéseit. Ugyancsak megsemmisítette a 2025-ben fizetendő szolidaritási hozzájárulásról szóló miniszteri rendeletnek az indítványozó önkormányzatot érintő sorát.

Ez Kecskemét szempontjából azért lényeges, mert a döntés nem közvetlen pénzügyi visszatérítést jelent, hanem elsősorban azt írja elő, hogy a jogalkotónak olyan rendszert kell kialakítania, amelyben az önkormányzatok megfelelő eljárásban és bírói úton is vitathatják a rájuk kirótt hozzájárulást.

Az Alkotmánybíróság kifejezetten hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás egy összetett költségvetési-elszámolási rendszer része, amely jelentős összegek átcsoportosításával jár. A jövőbeli hatályú megsemmisítés lehetőséget ad a jogalkotónak arra, hogy az elszámolási viszonyokat átfogóan újrarendezze. A testület szerint többféle megoldás is elképzelhető arra az esetre, ha a jogalkotó továbbra is fenn kíván tartani a tehetősebb önkormányzatokra háruló fizetési kötelezettséget.

Kecskemét már korábban is kérte a hozzájárulás mérséklését

Kecskemét közgyűlése 2026 májusában tárgyalta a szolidaritási hozzájárulás megfizetésének mérséklésére irányuló kérelmet. A város 2026-os költségvetésében több mint 7,64 milliárd forintos összeggel számoltak ezen a jogcímen.

Az Alkotmánybíróság mostani döntése önmagában nem jelenti azt, hogy ez az összeg automatikusan csökken, vagy hogy a már befizetett összegek visszajárnak. A következő időszak egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy a jogalkotó miként alakítja át a rendszert, illetve milyen jogorvoslati lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak.

Az Alkotmánybíróság döntése ugyanakkor új helyzetet teremt: a jövőben az önkormányzatoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a rájuk kirótt szolidaritási hozzájárulás jogszerűségét és összegét megfelelő eljárásban vitathassák.