A tél hidegebb volt, a fogyasztás magasabb - Elkészültek a 2024/2025. évi fűtési szezon elszámoló számlái
Bár odakint tombol a kánikula, azonban még jól emlékezhetünk a kemény januári mínuszokra, és a fagyos májusi éjszakákra. A tavalyi tél az átlagosnál hidegebb volt, amelyet szokatlanul hűvös tavasz követett. Ezért több szolgáltató is arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy „plusszosak" lehetnek az elszámoló számlák. Az év közben befizetett részszámlák és a valós fogyasztás közötti különbséget tartalmazó elszámoló számlát a távhőszolgáltatásban érintett fogyasztók is a nyári hónapokban kapják kézhez. (Fotó: pixabay)
Mivel a távhő ára hosszú évek óta változatlan, ezért a plusszos elszámoló számlának kizárólag a megnövekedett fogyasztás lehet az oka.
Az elmúlt években a havonta befizetett részszámlák rendszerint fedezték a valós fogyasztást. Sőt! 2023-2024-ben a rendkívül enyhe télnek köszönhetően alacsony volt a hőfogyasztás, így az elszámolást követően azok, akiknél túlfizetés keletkezett, visszakapták a különbözetet vagy jóváírásra került számlájukon az összeg. Emiatt az elszámolást követően akár hónapokig 'nullás számlát' kaptak, vagyis nem kellett távhőszámlát fizetniük.
A tavalyi tél viszont az átlagosnál jóval hidegebb volt: 2024 december végén a napi maximumok jócskán fagypont alatt maradtak. Januárban és februárban pedig éjszakánként helyenként -15 °C alá süllyedt a hőmérséklet. Az Alföld különösen érintett volt: Kecskeméten több egymást követő napon is -12 °C körül alakultak a reggeli hőmérsékletek, és napközben sem emelkedett 0 °C fölé a hőmérő higanyszála. Ráadásul a tavasz is szokatlanul hűvös volt. Míg 2023-2024 telén október közepétől április közepéig tartott a fűtési időszak, addig tavaly már szeptember végén szükség volt távfűtésre, és sokan a május 19-ei leállást is túl korainak tartották.
Tudatos hőfelhasználással mérsékelhető a kiadás
Fontos tudni, hogy a fogyasztók is sokat tehetnek a fűtési költségek csökkentéséért. A tudatos energiafelhasználás első lépése, hogy mindenki ismerje saját fogyasztását. Ezt segíti elő a költségosztó berendezés, amely lehetővé teszi, hogy minden lakásban pontosan mérhető és szabályozható legyen a fűtés. Így mindenki annyit fizet, amennyit valóban elhasznál. Tapasztalatok szerint egy jól működő költségosztás és a tudatos szabályozás önmagában is akár 10-20%-kal csökkentheti a fűtésszámlát.
Emellett néhány egyszerű szokás is sokat számít: érdemes rendszeresen szellőztetni, de rövid ideig és intenzíven, hogy ne hűljenek ki a falak. A radiátorok elé ne helyezzünk nagy bútorokat vagy vastag függönyt, mert ezek akadályozzák a meleg levegő áramlását. Éjszaka érdemes néhány fokkal csökkenteni a szobahőmérsékletet, nappal pedig a fűtetlen helyiségek ajtaját tartsuk csukva.
Hosszú távon a legnagyobb megtakarítás az épület korszerűsítésével érhető el. Egy jó minőségű homlokzati hőszigetelés 20-30%-kal is csökkentheti a fűtési költségeket, míg a régi, huzatos nyílászárók modern, többrétegű ablakokra és ajtókra történő cseréje további 10-15% megtakarítást eredményezhet. Együttesen ezek a beruházások akár 40-50%-kal is mérsékelhetik a fűtési számlát.
A távhő kényelmes, biztonságos és környezetbarát megoldás - a tudatos felhasználással és korszerűsítéssel pedig nemcsak a kiadások csökkenthetők, hanem a lakóközösség is sokat tehet a fenntartható energiafelhasználásért.
