A „legszögedibb szögedire”, Bálint Sándorra emlékeztek a Wojtyla-házban
2021. június 8-án, kedden 11 órakor a Wojtyla Barátság Központ előadótermében emlékeztek a hamarosan boldoggá avatandó Bálint Sándor, a "legszegedibb szegedi" munkásságáról. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Lévai Jánosné tanácsnok, kecskeméti önkormányzati képviselő is.
Bálint Sándor szegedi etnográfus, a szakrális néprajz kitűnő szakértője életpályája során bejárta hazánk összes tájegységét. Nagy ívű munkássága ellenére mégsem taníthatott felsőoktatási intézményben. Emellett a kecskeméti Piarista Gimnázium konfrátereként - a szerzetesrend tiszteletbeli tagjaként - is számon tartották. Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban a szegedi népélet kutatása terén szerzett elévülhetetlen érdemeket.
A Wojtyla házaban rendezett eseményen Bereznai Zsuzsanna, a Kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa tartott előadást a jeles kutató életpályájáról. Finta József, a Nagytemplom plébánosa, a szegedi Gál Ferenc Egyetem oktatója pedig átvette majd pedig Szegedre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye múzeumi gyűjteményébe juttatja a neves szakember egyik, a Wojtyla-ház birtokában lévő kéziratát, melyet 1978. szeptember 13-án Dunavecsén jegyzett be a helyi művelődési ház emlékkönyvébe.
Lévai Jánosné így emlékezett Bálint Sándorra:
"Kecskemét Megyei Jogú Város képviselőtestülete, polgármester asszony és a magam nevében hálásan köszönöm megtisztelő meghívásukat Bálint Sándor néprajz tudós, művészettörténész, egyetemi tanár, a történelemtudományok néprajz kandidátusa, a „legszögedibb szögedire" emlékezve, aki a mai napig sokunk számára példakép.
Nagyjaink között számos olyan ember van, akire méltóképpen emlékezünk, emlékeztetünk. Ilyen példa Bálint Sándor, aki Szegeden a piaristáknál érettségizett, magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Fő kutatási területe az Alföld szakrális néprajz kutatása volt. 1956-ban eltiltották az egyetemi oktatástól, a szocializmus éveiben állandó megfigyelés alatt állt.
Mint hitvalló, egyetlen fontos dolgot tartott érdemesnek életében: a hűséget, amelyben benne van a szeretet is. Tudta, hogy az élet nemcsak kötelesség, hanem feladat is, de ajándék is. Ajándék Istentől. Ez nem menti fel az embert a feladatoktól, nem mentesíti a kötelességtudattól, a felelősség-vállalástól.
Házasságát az egyház is semmisnek nyilvánította. Beteg feleségével haláláig tartotta a kapcsolatot. Hűséges volt istenhitében, kereszténységében és római katolikus vallásában. Többre tartotta hitén alapuló meggyőződését, mint egyetemi és tudományos karrierjét. Látta egyháza és papjai gyarlóságát, sokat imádkozott értük.
A jelenlegi évszázad a lélek évszázada. Amikor racionálisan közelítjük meg a dolgokat, akkor mi magunk egy szűk ösvényre helyezzük rá életünket. Tudjuk, hogy a ráció és a hit mindig harcol egymással. A lélek segítheti ki az embert azokból a zűrzavarokból, amelyek gyakran előttünk állnak. Ilyen volt például a pandémia hosszú időszaka is. Erre is példát ad Bálint Sándor élete, életútja.
Bálint Sándor 1980. május 10-én halt meg, Budapesten elütötte egy autó. Sajnos Ő volt a hibás, figyelmetlenül lelépett a járdáról. A gázoló tragédiája, hogy nagyon jól ismerte és tisztelte Bálint Sándort.
Nagy öröm a magyarok számára, hogy Bálint Sándor néprajztudós boldoggá avatásában előre lépés történt. Tudjuk, hogy Bálint Sándor tiszta, erkölcsös életet élt, kitartóan, kiválóan végezte munkáját. Családjához, népéhez, egyházához mindig hű maradt, emberi példája napjainkban is sokak számára példát ad. Élete és alázattal végzett munkássága kapcsolatot képez a hit, a tudomány és Szeged város kultúrája között. Sokkal nagyobb szakmai karriert futott volna be, ha nem vállalta volna katolikus hitét. Szolgáló szeretetét semmilyen ideológia nem tudta megtörni.
A Karol Wojtyla Barátság Központ vezetése, gondozottai, és Kecskemét város vezetése méltóképpen emlékezik Bálint Sándor néprajztudósra. Köszönjük Tanár úr hitét, gazdag munkásságát, hazaszeretetét. Példáját hosszú időn át megőrizzük."
