A kisfiú meg az oroszlánok: Lázár Ervin mesével indul az új évad a Cirókában
A bábszínház az előadás bemutatásával emlékezik meg az író születésének 90. évfordulójáról. A különleges hangulatú történet a gyermeki képzelet és a valóság határán játszódik.
Az előadás középpontjában egy olyan apa-fia viszony áll, amelyben a felnőtt világa eltávolodott a gyermeki lét szabadságától. A történet tétje, hogy tudnak-e újra kapcsolódni egymáshoz a képzelet és a valóság határán. Az előadás nemcsak a gyerekek képzeletvilágába enged betekintést, hanem a játszani vágyó felnőttekről is mesél. A Horváth Panna és Szenteczki Zita által írt színpadi adaptációban fontos kérdés, hogy a felnőttek képesek-e belépni a gyerekek világába, félretenni a hétköznapok komolyságát, és újra rácsodálkozni a játék örömére. A közös játék pedig különleges lehetőséget teremt a kapcsolódásra: a mese világán keresztül a szülők közelebb kerülhetnek gyerekeik érzéseihez, gondolataihoz és ahhoz a sokszor nehezen megfejthető fantáziavilághoz, amelyben ők otthonosan mozognak.
Lázár Ervin meséje különösen izgalmas bábos szempontból. A kisfiú életébe az édesanyja elvesztése után érkeznek meg képzeletbeli barátai, az oroszlánok. Az apa a munkájával van elfoglalva, mindig rohan, magányos, depressziós, nem látja az oroszlánokat, és nem tudja hogyan kapcsolódjon a fiához. A képzelet világa és a valóság két síkon futnak, minden valós szereplőnek van egy képzeletbeli megfelelője. A kisfiú képzeletvilágában létező szereplők bábokként jelennek meg, a mozgatók pedig az életének valós szereplői. Ez a kettősség nagyon izgalmas színházi helyzetet teremt, és ez a fajta fikció különösen jól megjeleníthető a bábszínházban - mondta Szenteczki Zita, az előadás rendezője.
A mese egy sufniban játszódik, amely egyszerre valóságos tér és a gyermeki képzelet birodalma. A sufni tele van régi székekkel, bútorokkal, ezek az elhasznált tárgyak pedig megelevenednek, a kisfiú képzelt barátaivá válnak. A különböző tárgyak sokféle bábtechnikával kelnek életre. Tárgyanimáció, maszkos játék, marionett és kesztyűs báb jelenetek is vannak az előadásban. A sokféle tárgy és bábtechnika jól megfér egymás mellett, hiszen mindennek van egy közös kerete, a sufni, ahol mindez fellelhető.
Grosschmid Erik díszletterve egyszerű eleganciával nagyon nagy variálhatóságot, sokféle lehetőséget ad arra, hogy változatosan tudjuk használni a teret - mesélte a rendező.
Az előadásban kiemelten fontos szerepet kap a zene és a mozgás. Pálfi Ervin jazz zenéje és dalszövegei sajátos hangulatot teremtenek, és nagyon jól illenek a meséhez. A koreográfiákat SASU készítette. A Hollandiában végzett fiatal koreográfusnak ez az első bábszínházi munkája.
Az előadást 5 éves kortól ajánljuk. A mesében szereplő kisfiú is egy fontos életszakasz előtt áll, mindjárt iskolás lesz. Bízom benne, hogy a hasonló korú gyerekek könnyen tudnak majd kapcsolódni hozzá, hiszen hasonló problémákkal küzdenek, így remélem, hogy a történet életszerű és ismerős lesz számukra -mondta Szenteczki Zita rendező.
Lázár Ervin meséje egyszerre szól a gyermeki fantázia szabadságáról, a veszteség feldolgozásáról és arról, hogy apa és fia hogyan találják meg egymáshoz az utat. A Ciróka Bábszínház új előadása ezt a sokrétű történetet a bábjáték sajátos eszközeivel, humorral, zenével és játékossággal viszi színpadra. A produkció bemutatója szeptember 26-án szombaton lesz.
Lázár Ervin meséje alapján írta: Horváth Panna és Szenteczki Zita
Dramaturg: Horváth Panna
Báb-és díszlettervező: Grosschmid Erik
Zene: Pálfi Ervin
Koreográfus: SASU
Rendező: Szenteczki Zita
Játsszák: Bednarek Magdalena, Horgas Ráhel, Kedves Csaba, Lendváczky Zoltán, Szekeres Máté
Galéria (6 kép)
