A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatója – Január 1-től új Pp (2. rész)

Általános rendelkezések

1. Hatáskör - Milyen bíróságon: járásbírósági, munkaügyi bírósági vagy törvényszéki szinten kell a pert megindítani elsőfokon?

A hatáskör az ügyek különböző szintű bíróságok közötti elosztását jelenti.

• járásbírósági szinten indítandó per

• 30 millió Ft alatti értékű vagyoni jogi igény pl.:

• elbirtoklás, szerződéses igény, kártérítés, öröklési jogvita

• új: tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége, nemzetközi árú fuvarozásból, értékpapírból eredő igény

• meg nem határozható értékű vagyoni jogi igény pl.:

birtokvédelem, okirat kiadás, társasházi határozat megtámadás

• személyi állapottal kapcsolatos per pl.:

házassági, apasági, szülői felügyeleti jog gyakorlása, gondnoksági per

• végrehajtási perek pl.:

végrehajtás megszüntetése iránti per

• közigazgatási és munkaügyi bírósági szinten indítandó per

• munkaügyi perek pl.:

elmaradt munkabér, jogellenes felmondás

• törvényszéki szinten indítandó perek

• 30 millió Ft feletti értékű vagyoni jogi igény

• egyes vagyoni jogi igények perértéktől függetlenül pl.:

• közigazgatási, bírósági jogkörben okozott kár, sérelemdíj,

• szerzői jogi igények,

• cég alapításával, társasági tagsági joggal kapcsolatos perek

• közérdekből indított perek

• személyiségi jogi igény perértéktől függetlenül pl.

• személyiségi jog megsértése, sérelemdíj iránti per,

• sajtóhelyreigazítási per

Kivétel: 3 millió Ft alatti pénzkövetelés →közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárásban kell érvényesíteni

• ha a kötelezett ellentmond, az eljárás perré alakul a fentiek szerint hatáskörrel rendelkező bíróságon

2. Illetékesség - Melyik járásbíróságon vagy munkaügyi bíróságon vagy melyik törvényszéken kell a pert megindítani elsőfokon?

Az illetékesség az azonos szintű, vagyis az adott ügyfajtára hatáskörrel rendelkező bíróságok között az ügyek területi alapon való elosztását jelenti.

• főszabály:

• alperes belföldi lakóhelye/székhelye,

• ennek hiányában(pl. külföldi alperes)felperes lakóhelye/székhelye szerinti járásbíróság, munkaügyi bíróság vagy törvényszék illetékes

• felperes által választható egyéb illetékességi okok: pl.

• házassági per → házastársak utolsó közös lakóhelye,

• gyermektartásdíj iránti per → kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye,

• ingatlantulajdona, birtoka, terhe tárgyában → az ingatlan helye,

• szerződésből eredő igény → a szerződéskötés vagy teljesítési helye,

• szerződésen kívül kárigény →károkozás vagy kár bekövetkezésének helye,

• új: fogyasztó (felperes) vállalkozás ellen (alperes) szerződésből eredő igény iránti per a felperes belföldi lakóhelye

szerint illetékes bíróságon is megindítható

• kivétel: kizárólagos illetékesség → a per csak egy konkrét bíróságon indítható pl.

• ha házassági bontóper van folyamatban → kizárólag a bontóper bíróságán indítható gyermektartásdíj iránti per,

• végrehajtás megszüntetése iránti per → kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság illetékes

• új: vállalkozás (felperes) fogyasztó elleni (alperes) szerződésből eredő igény → kizárólag az alperes (fogyasztó) belföldi lakóhelye szerinti bíróság illetékes,

• új: kötelező gépjármű felelősségbiztosító (alperes) ellen a károsult (felperes) által érvényesített kártérítés, sérelemdíj → kizárólag a felperes (károsult) belföldi lakóhelye szerinti bíróság illetékes

• illetékességi terület:

• törvényszékek és munkaügyi perben eljáró bíróságok → annak a megyének (főváros) területére illetékes, amelynek területén fekszik

• járásbíróságok → 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza / illetékességkereső a birosag.hu honlapon településnév szerint

Képviselet - Kötelező-e ügyvéddel eljárni?

• törvényszéki szinten indított per

• új: minden (elsőfokon) törvényszéken induló perben kötelező a jogi képviselet mindkét félnek→ eljárhat ügyvéd, kamarai jogtanácsos

• fellebbezési (másodfokú) eljárásban is kötelező

• ügyvéd nélkül benyújtott beadvány, nyilatkozat → hatálytalan vagy visszautasításra kerül

• járásbírósági és munkaügyi per

• nem kötelező a jogi képviselet egyik félnek sem → eljárhat személyesen vagy egyéb meghatalmazottal

• egyéb meghatalmazott lehet pl. hozzátartozó, pertárs, alkalmazott, munkaügyi perben szakszervezet

• fellebbezési eljárásban (másodfokú) eljárásban sem kötelező

• új: ha bármelyik fél a perindításkor vagy később jogi képviselőt vesz igénybe → onnantól kezdve annak a félnek kötelező jogi képviselővel eljárni (első- és másodfokon is)

• eljárhat ügyvédjelölt, kamarai jogi előadó is

• 1 alkalommal visszatérhet a jogi képviselő nélküli eljáráshoz

• pártfogó ügyvéd

• kérelemre a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezheti

4. Költségek, költségkedvezmények - Kinek kell fizetnie a perrel kapcsolatos költségeket?

• per során felmerülő költségek előlegezése

• főszabály: annak a félnek kell előlegezni, akinél felmerül

• bizonyítással kapcsolatos költség (pl. tanúdíj, szakértői díj) → bizonyító fél előlegezi

• perköltség végleges viselése

• a pervesztes fél viseli a saját költségeit és megtéríti az ellenfél költségeit (részbeni pervesztesség esetén arányosan)

• új: az igényelt perköltséget fel kell számítani és igazolni →a bíróság hivatalból nem kötelezi a pervesztest a perköltség megtérítésére, csak ha és amennyiben azt felszámította

• személyes költségkedvezmény kérelemre engedélyezhető fajtái

• személyes költségmentesség

• mentesít a fél terhére eső illeték és per során felmerülő költség előlegezése és megfizetése alól

• nem mentesít a fél pervesztessége esetén a pernyertes ellenfél perköltségének megfizetése alól

• új: megszűnt a személyes illetékfeljegyzési jog →helyette személyes költségfeljegyzési jog (teljes vagy részleges)

• mentesít a fél terhére eső illeték és per során felmerülő költség előlegezése alól (egészben vagy részben)

• nem mentesít a fél pervesztessége esetén a fél terhére eső illeték és költség államnak való utólagos megfizetése és a pernyertes ellenfél perköltségének megfizetése alól

(Folytatjuk)

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatója - Január 1-től új Pp (1 rész)