A Bajazzók különös világa és Spartacus megrendítő története a kecskeméti teátrum színpadán

A kecskeméti teátrum történetének eddigi legtöbb szereplőt felvonultató operája, a Bajazzók több szempontból is különleges. Nemcsak a monumentális vállalkozás miatt, hanem azért is, mert ez Szegvári Júlia első rendezése. A fiatal színművész számára az opera világa nem ismeretlen terep - korábban többször is segítette a rendezők munkáját játékmesterként -, de most először ő irányíthatott mindent a színpadi világ megálmodásától a karakterek aprólékos megformálásáig.

A Bajazzók egy féltékenység és szerelmi gyilkosság története, mely egy dél-olasz faluba érkező vándorszínész-társulatról szól. Az előadás szövegkönyvét Tóth Kata dramaturggal közösen dolgozták át, hogy közelebb hozzák a nyelvezetét a mai nézőhöz. A librettó frissítése hosszú, aprólékos munka volt. „Károly Katival, a színház zenei vezetőjével, valamint a karmesterekkel - Drucker Péterrel és Iván Sárával - folyamatosan egyeztettünk, hogy minden pontos legyen. A próbákon a korrepetitorok - Madarász Éva Andrea, Lestákné Valasek Szilvia és Faragó Zsófia - voltak segítségünkre" - emelte ki Szegvári Júlia.

Az opera különleges hangszerelésben szólal meg: a nagyzenekari partitúrát a kecskeméti teátrum zenekara számára át kellett dolgozni. Ráadásul a darabba új szereplők is kerültek, és ehhez pedig új zenei anyagra volt szükség. Iván Sára elképesztő érzékenységgel írta meg a kiegészítő zenei anyagot, ami szervesen illeszkedik Leoncavallo zenéjéhez - mintha mindig is része lett volna.

A látványvilág az előadáson dolgozó vizuális alkotók közös gondolkodásának eredménye. „A munka elején egyetlen nagyon erős képem volt: a színpadon állnia kell egy furgonnak. Ebből az ötletből Molnár Anna díszlettervező egy lenyűgöző cirkuszi furgont varázsolt, és megteremtette azt a különös világot, amelyben az előadás játszódik. A vizuális világ másik meghatározó része Pirityi Emese jelmeztervei: a kórus tagjainak letisztult, mégis egyedi ruhákat, a cirkusz színes, elvont figuráihoz rendkívül karakteres jelmezeket álmodott meg."

Az előadásban egy vándortársulat jelenik meg, ahol együtt élnek és dolgoznak a színészek, cirkuszi figurák és a színpad mögött dolgozó emberek. Itt a különlegesség az, hogy a meghívott gólyalábason és akrobatákon kívül ezeket a szereplőket valóban a színház kellékesei, világosítói és díszítői alakítják - a saját világukat hozzák be a színpadra.

Caniót kettős szereposztásban Turpinszky Gippert Béla és Cselóczki Tamás alakítja, Neddaként Híves Boglárka és Kovács Éva lép színpadra. Toniót Bognár Szabolcs és Kristóf István formálja meg. Beppe szerepében Tötös Roland és Serbán Attila, Silvióként pedig Major Attila és Mátyási Áron látható. Ferragostát Laczák Boglárka, a polgármestert Körtvélyessy Zsolt játssza.

A Le Figure del Furgone társulat tagjai: Jekkel Anna, Kertész Kata, Kogler Márk, Kovács Ákos, Madi Róbert, Muszonyi József, Rumi László, Szabó Dániel és Varga Attila. További szereplők: Antal Melinda, Balázs Zsófia, Horváth-Gergely Enikő, Mike-Nagy Kitti, Monos M. Franciska, Perjési Anna, Schupp Gabriella, Tfirst Mariann, Kelemen Örs, Bodnár Oreszt, Dabis Dániel, Puskás Gyula, Rigó Márton, Turjányi Mátyás, Turjányi Miklós, Vadkerti-Tóth Martin, Zakar Béla Bence, Horváth-Szabó Áron, Kácsor Noel, Kószó Botond, Németh Natália, Tóth Jázmin és Zubek Benedek.

Közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara. A próbafolyamatot Raj Martin játékmester segítette.

Egy ókori történet mai kérdésekkel

A színház balett-tagozatának táncszínházi produkciójában Spartacus története elevenedett meg. A Kecskemét City Balett művészeinek előadásából egy olyan sors bontakozik ki, ami a ma emberére is megrázó erővel hat. Barta Dóra rendező-koreográfus, a balett-tagozat művészeti vezetője számára az is fontos volt, hogy Spartacus történetét kortalanná tegye, amiben a látványvilág és az elemi erejű zene is a segítségére volt.

Az előadás a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén. A cselekmény a Római Birodalom fénykorában játszódik, ahol Spartacust, a szabad trák harcost balsorsa a gladiátor rabszolgák kíméletlen világába sodorja. Az arénák zúgó tapsvihara mögött elhallgattathatatlanul ott morajlik a kiszolgáltatottak láncainak csörgése és Spartacus szívében minden nappal egyre erősebb lesz a vágy az igazság és a szabadság iránt.

A téma kiválasztása nem pusztán dramaturgiai döntés volt, hanem belső hívást is jelentett Barta Dóra számára. A balett-tagozat művészeti vezetője szerint Spartacus történetének bemutatása számos kiváló lehetőséget rejt magában. „A Spartacusnak ez a fajta nagyméretű, látványos kiállítású megvalósítása, mind a balettirodalom, mind a filmművészet számára kimagasló feladat, s olyan izgalmas vállalkozás, amelybe mindenképpen érdemes belevágni. Ez az évad kiemelkedően alkalmas rá, hiszen kiválóbbnál kiválóbb férfi táncosok gazdagítják az együttesünket, és fontos cél volt számomra, hogy ez jó lehetőség nekik a megmutatkozásra csapatban és egyénileg egyaránt" - emelte ki Barta Dóra.

A Spartacus azonban nem csupán a férfi táncosok köré épül. A rendező-koreográfus számára lényeges volt, hogy a társulat minden tagja méltó teret kapjon. „A Spartacusban számtalan különleges alakításra alkalmas szerep van. Az összes szereplő egytől egyig megtalálhatja az előadásban a maga egyedi pillanatát, amiben megmutathatja az erejét és lendületét."

A Spartacus zenéje sokak számára egyet jelent Hacsaturján grandiózus kompozíciójával, Barta Dóra azonban tőle megszokottan, most is egyedi utat választott. „Azt már a kezdetektől tudtam, hogy nem a teljes zeneművet szeretném feldolgozni. Hacsaturján a XX. századi hangzásvilágba vezet bennünket, de én sokkal inkább egy kortalan közegbe szerettem volna helyezni a darabot. Ezért Nagysolymosi Gábor zeneszerzőt arra kértem, hogy valami mélyről fakadó, elementáris erővel ható zenét álmodjon meg nekünk, ami lehetőséget ad a ritmus, a mély tónusok és az emberi zsigerek összekapcsolására."

A produkció vizuális világa a nagy nemzetközi elismertségnek és hírnévnek örvendő kiváló látványtervező Antal Csaba munkáját dicséri. Díszletében és jelmezein keresztül nem egy korhű lenyomatot mutat meg a nézőnek, hanem egy olyan színpadi univerzumot, ami bármelyik korba áthelyezhető, és az ember alaptermészetét is megmutatni képes látványvilág.

A címszerepben Pavleszek László látható, Flavia és Idea szerepét Nagy Nikolett, Crassust Szigethy Norbert, Aegina karakterét pedig Gömöri Lara és Hoffmann Luca alakítja. Maximust Rónai Attila, Batiatust Földesi Milán játssza, míg a Vadállat szerepében Varga Lotti lép színpadra. Az előadás további szereplői: Divinec Márk, Gáspár Sámuel, Rozsovits Johanna, Szatmári Márk és Weisz Tícia Szonja.

A társkoreográfus és koreográfusasszisztens Nagy Nikolett volt. Szakmai konzultánsként Szabó Tamás működött közre, a mozgásasszisztens Rónai Attila, a produkció fénytervezője Pető József volt.

Az előadást a Secoser Kft. támogatta, a próbákhoz helyszínt pedig a Hírös Agóra biztosított.

Szöveg: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház