60 nap elzárásra ítélték Kecskeméten a Rozi kutyát autóval vonszoló férfit
2026. január 21-én, szerdán megszületett a másodfokú ítélet „Rozi kutya" ügyében. A Kecskeméti Törvényszék V. Istvánt 60 nap elzárásra ítélte.
Az előzmények: 2025. szeptember 1-jén, reggel hét óra körül a nyugdíjas V. István autójával kihajtott tiszaalpári tanyájának dűlőjéről Kiskunfélegyháza irányába. Állítása szerint nem vette észre, hogy járműve vonóhorgán egy öt méteres láncon ott maradt Rozi, a közepes termetű keverék kutya, melyet egy éve fogadott be, előző este pedig a vonóhoroghoz kötött láncon. A V. István mögött haladó autósok villogással és kürtöléssel hívták fel figyelmét a helyzetre, ezért néhány száz méter után megállt, levette a láncot, a kutyát a csomagtartóba emelte, majd visszavitte a tanyájára. Rozi horzsolásos sérüléseket szenvedett, de túlélte az esetet.
V. Istvánt őrizetbe vették, a megsérült kutyát pedig elkobozták és egy menhelyre szállították.
A Kecskeméti Járásbíróság 2025. szeptember 5-én tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson a vádlott elismerte felelősségét, a tárgyalás közben többször elsírta magát. A bíróság szándékosságot nem állapított meg az eset kapcsán. A vádlott figyelmetlenségét, mivel nem vette észre azt, hogy a kutya a vonóhoroghoz van láncolva, gondatlanságnak értékelte, noha az állatkínzásnak nincs gondatlan alakzata. A büntetését a vádlott lényegében azért kapta, mert nem hívott a sérült kutyához állatorvost.
A Kecskeméti Járásbíróság a tárgyalást követően, szeptemberben a következő szövegű közleményt adta ki:
A bíróság „Állatkínzás miatt 425.000 forint pénzbüntetésre ítélt egy 66 éves férfit, akit a Kecskeméti Járási Ügyészség állított bíróság elé.
A férfi 2025. szeptember 1-jén reggel Tiszaalpárról gépkocsival haladt Kiskunfélegyháza irányába, a betonúton kb. 1 kilométeren keresztül, legkevesebb 70 km/h sebességgel. Elindulásakor figyelmetlenségből nem vette észre, hogy az előző este - egy öt méteres lánccal - a gépjármű vonóhorgához kikötött kutyáját a jármű után húzza.
Az esetet a férfi mögött közlekedő gépkocsiból észlelték, és villogással, valamint dudálással jeleztek számára. A férfi a jelzéseket észlelve megállt, levette a láncot az állatról, a kutyát a csomagtartóba helyezte, majd visszavitte a tanyájára.
A húzás következtében az állat testén horzsolásos, dörzsöléses, valamint égési sérülések és szövethiányok keletkeztek. A férfi ennek ellenére a tanyáján nem hívott állatorvost a sérülések szakszerű ellátása érdekében, és maga sem kezdte meg az állat kezelését, ezáltal olyan bánásmódot alkalmazott, amely az állat pusztulásához vezethetett volna.
A másodfokú eljárás 2025. november 26-án, szerdán kezdődött meg - mintegy 100 állatvédő jelenlétében - a Kecskeméti Törvényszék dísztermében. Azért ott, mert számítani lehetett jelentős számú állatvédő érkezésére.
A tárgyalás kezdetén a vádat képviselő ügyész indítványozta a vádlott és két állatorvos tanú meghallgatását. A vádlott ugyan jelen volt, tehát nem lett volna akadálya a meghallgatásának, ám a két állatorvost idézni kell, így emiatt már eleve számítani lehetett arra, hogy elnapolják a tárgyalást.
A vádlott védője, dr. Mészáros Attila szintén indítványokkal élt. Eszerint az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, valamint indítványozta igazságügyi állatorvos szakértő kirendelését. Azoknak az eredeti iratoknak a beszerzését is indítványozta, hogy a vádlott maga is állatvédő: a Hortobágyi Madárkórház Alapítványt 2019-től 16 alkalommal jelentős összeggel támogatta, a sérült Rozi kutyát befogadó, illetve gyógyító alapítványnak pedig 100 ezer forintos adomány nyújtott.
2026. január 21-én, szerdán folytatódott a Kecskeméti Törvényszék dísztermében a másodfokú eljárás. Ezúttal is mintegy 80 állatvédő jelenlétében, akik végül megtapsolták az ítéletet. Megelőzően a bíróság állatorvos szakértőt hallgatott meg az ügyben, majd megtörtént a perbeszéd és elhangzott az ügyvéd védőbeszéde. Ítéletet 14 órakor hirdetett dr. Sárközy Szabolcs.
Az ítélet szerint a férfi figyelmetlenségből nem vette észre, hogy az előző este egy 5 méteres lánccal a gépjárműve vonóhorgához kikötött kutyáját a járműve után húzza. Az esetet az úton haladók észlelték és jelezték. A férfi ekkor megállt, a sérült állatot autója csomagterébe tette, majd hazavitte.
Az állat a húzás következtében horzsolásos, dörzsöléses és nagy kiterjedésű szövethiányos sérüléseket szenvedett, bizonyos testrészeken bőrelhalás is jelentkezett. Ennek ellenére a férfi ellátatlanul hagyta, állatorvost nem hívott. Az állatra 2025. szeptember 2-án találtak rá bejelentést követően és azonnal megkezdték az orvosi ellátását, ami közel két hónapig tartott, amely időszak első hetében intenzív napi kezelésre szorult (infúzió, injekció, antibiotikum és egyéb gyógyszerek). A megfelelő ellátás és kezelés hiányában fertőzésveszély, illetve intoxikáció veszélye állt fenn, ami akár az állat pusztulását is okozhatta volna.
A Törvényszék kihallgatta a helyszíni szemlén megjelent állatorvosokat, továbbá beszerezte az állatorvosi dokumentációt. Ennek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan vetette el a vádlott azon védekezését, miszerint az állat sérüléseit (melyeket maga által sem vitatottan figyelmetlenségből ő okozott) részben ellátta és azok rosszabbra fordulása estén állatorvost kívánt hívni.
Osztotta a Főügyészség álláspontját, miszerint a büntetési célok (általános és egyéni megelőzés) biztosításához szabadság elvonással járó büntetés, azaz elzárás szükséges és az elsőfokú ítéletet - mely 425.000 forint pénzbüntetés volt - ebben a tekintetben megváltoztatta.
Az elzárás nem büntetőjogi, hanem szabálysértési jogkövetkezmény, és az elkövető nem kerül be a bűnügyi nyilvántartásba.
Az elzárást börtönhöz hasonló körülmények között, zárt intézetben kell letöltenie, de elkülönül a hosszabb szabadságvesztéstől. A személyi szabadság teljes megvonásának időtartama alatt munkavégzés általában nincs, és korlátozott a kapcsolattartás.
