Szakértő Kecskemét Város Boráról: könnyű, kedves, gyümölcsös
A hagyományos Város Bora választáson 2016-ban egy fehérbor, a Királyleányka nyerte el Kecskemét város 21 tagú zsűrijének elismerését. A borverseny szabályzatának megfelelően, a kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy Kecskemét térségében is termesztett, lehetőleg hungarikum fajta képviselhesse a szőlőtermesztés és borászat 2015-ös évjáratát a különféle rendezvényeken, a város vendégeinek fogadásánál.
A kitüntető címet elnyert bor a Szent Vice Pincészet (Polyák Borászat Kunszállás) 2015 évi Királyleányka bora, melyről érdemes néhány érdekes információt megosztani a leendő fogyasztó közönséggel.
A Királyleányka Erdélyi eredetű, hagyományos, a hungarikumok közé sorolt magyar szőlőfajta, mely a Kövérszőlő és a Leányka, természetes kereszteződéséből jött létre. Megjegyzendő, hogy a Kövérszőlő Tokaj-hegyalja egyik hivatalos fajtája. A ma is sokszor hivatkozott hitelesnek tűnő legenda, szájhagyomány szerint a Gyergyói-havasokból eredő Kis-Küküllő folyó vidékén található Magyarkirályfalvához kapcsolható a fajta elnevezése.
A legenda szerint a szabadságharc idején a kifályfalviak az egyháznak sem az esketésért, sem a keresztelésért nem tudtak fizetni. Gyermekáldás esetén tehát a papi szőlőbe ültetett szőlővenyigével fizették meg a papot és a kántort. Sok gyermek született, leginkább leányok. Az elültetett szőlőkből egy új fajta keletkezett, melyet a pap arra a névre akart keresztelni, akinek keresztelőjére annak idején a legtöbb vesszőt ültették.
A falu lakossága azonban nem tudta ezt a kérdést eldönteni, a pap azzal állította meg a vitát, hogy legyen mindenkinek igazsága, legyen a bor neve leányka. A legenda szerint tehát így született meg - a falu nevével kiegészítve - a Királyleányka elnevezés. A szőlőfajta szinonim, román nyelvű nevei: Feteasca regale, Feteasca muscatnaia, Danosi, de német nyelvterületen Königliche Mädchentraube elnevezés használatos ma is.
A szőlőfajta, erőteljes növekedésű, nagy hozamú, de megfelelő gondoskodással, terméskorlátozással gyönyörű illatokat (petúnia, jázmin) produkál. A szárazságot kevésbé tűri. Középkésői, szeptember végi érésű, bőtermő, termésátlaga 10-14 t/ha. Fekvés és talaj szempontjából közepesen igényes, viszonylag fagytűrő, pára- és tápanyagigényes, de rothadásra hajlamos. Többnyire sűrű lombot növeszt, mellyel beárnyékolja önmagát, ezért sok zöldmunkát igényel, hogy szépen kiteljenek a fürtök. Közepes mennyiségű cukrot termel, viszont jól megválasztott szüreti időponttal, valamint a bor gondos kezelésével megőrizhető a fajtára jellemző gazdag illat- és zamatvilág.
Bora leginkább könnyű, kedves és gyümölcsös, diszkrét muskotályos, intenzív szőlővirág illattal. A fajta többféle zamatjeggyel rendelkezik, gazdag, harmonikus, elegáns borokat adva. Az illat és íz karakterben fellelhető a tavaszi vadvirágos rét minden virága, a bodza, a sárgadinnye, az egres, a zöldalma, és legjellemzőbb illatjegyei a petúnia, jázmin, szőlővirág, a liliom, a viola, az akác és a vadrózsa, Rendszerint finom, selymes, mégis élénk, lendületes savtartalom jellemzi, hosszabb érlelésre is alkalmas. Kitűnő társasági bor.
Hazánkban 978 ha Királyleányka terem, nagyobb felületen az 1970-es években telepítették, hiszen csak 1963-ban jelentették be honosításra és 1973-ban kapott állami elismerést. Legnagyobb területen a Balatonboglári, a Kunsági, valamint a Mátraaljai borvidéken található meg, de elterjedt fajta az Egri, az Etyek-Budai, a Móri, a Mecsekaljai, az Ászár-Neszmélyi, valamint a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidékeken is.
(dr. Kerényi Zoltán c. egyetemi tanár)
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
A Polyák Borászat Királyleánykája lett Kecskemét Város zászlósbora
