Robotika óvodától egyetemig - Konferencia és tehetségnap a Bányaiban

Vissza a címlapra

„Robotika óvodától egyetemig" címmel április 8-án, szombaton a Bányai Júlia Gimnáziumban gyűltek össze a robotika és a műszaki tudományok iránt érdeklődők, valamint a terület neves képviselői. Az intézményben rendezett konferencia délelőtti szakaszában olyan szakemberek tolmácsolásában hallgathattak előadásokat, akik az elmúlt években sokat tettek a köz- és felsőoktatás műszaki területeken történő fejlesztéséért.

A konferencia - melyen Kecskemét városvezetését Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester képviselték - célja az volt, hogy összehozza az érdeklődőket a szakemberekkel. Így a meghívott előadók képviselték az oktatás teljes spektrumát. Az oktatáspolitika aktuális terveit Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos ismertette. Az előadók között szerepelt piacvezető világcég ügyvezető igazgatója, a Pallasz Athéné Egyetem oktatói, nonprofit szervezetek vezetői, középiskolai tanárok, egyetemi hallgató. Valamennyien a robotika, műszaki és természettudományos oktatás jeles képviselői. A részletes program és az előadások tartalmi összefoglalói IDE kattintva tekinthetők meg.

A komoly szakmai tartalmú előadások egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a XXI. század vezető műszaki tudományterületeinek a fenntartható fejlődés szempontjából nagyon nagy szüksége van olyan mérnökökre, aki képzetten és elhivatottan tudják tovább vinni a kutatási, fejlesztési projekteket. Ehhez már az általános iskolától kezdve olyan módszertanra és eszközrendszerre van szükség, amely megadja mindehhez a motivációt. Az országban működő intézmények közül néhány innovatív iskola már elindult ezen az úton. A bővítés mindenképpen szükséges és ezek a célok egybecsengenek a kidolgozott Digitális Oktatási Stratégia céljaival. Az aktualitását a konferenciának az is erősítette, hogy a közelmúltban Angela Merkel is beszélt a programozás, mint alapkompetencia fontosságáról, valamint a Brit oktatási rendszerbe is beépült a programozás, a műszaki tudományok gyakorlati alkalmazása.

A konferencia délutáni szakaszában a regisztrált, mintegy 200 résztvevő olyan oktatási módszertannal és eszközrendszerrel ismerkedett a gyakorlati workshopokon, amelyek teljesen új alapokra helyezhetik a sokak szerint elméleti jellegű magyar oktatási modellt. A zömében tanítókból, tanárokból álló közönség így az általános iskola alsó tagozatán használható matematika módszertant, természettudományi, robotikai eszközöket használó alsó tagozatos eszközöket, valamint a középiskolások számára fejlesztett programozható robotokat is kipróbálhatta. Sok esetben magyar nyelvű oktatási anyag még nem áll rendelkezésre, de a világ számos országában már sikerrel használják a technikát.

A résztvevők egyöntetű véleménye szerint ezeknek az eszközöknek ott van a helye a magyar iskolákban is. Várhatóan központi forrásból pilot pályázatokon keresztül a finanszírozás is megoldott lesz.

Bemutatkozási lehetőséget kaptak azok a robotikával foglalkozó középiskolás műhelyek is, akik több éve sikerrel alkalmazzák az oktatásukban a módszertant. A diákelőadók olyan saját projekteket mutattak be, amelyek megvalósításához komoly programozói, és műszaki ismeretek voltak szükségesek. A diákok az ország kiemelt robotikával foglalkozó iskoláit képviselték, Sopronból, Budapestről, Csongrádról, Hajdúböszörményből és természetesen Kecskemétről a Bányaiból.

A konferencia hiánypótló szerepet kívánt betölteni a területen. A sikerre alapozva felvetődött a gondolat, hogy a kecskeméti példát átvéve legyen folytatás, hiszen hasonló rendezvényekre nagy szükség lenne. A műszaki tudományok alapjainak lerakást már az óvodában el kell kezdeni, hogy az egyetemeken legyenek olyan hallgatók, akik a mérnöki pályán elhelyezkedve a tudomány fejlődését fenn tudják tartani. A kidolgozott módszertan és eszközrendszer rendelkezésre áll, az adaptálást pedig el lehet kezdeni.