Gulág-emlékév: Nemzetközi konferenciát és kiállítást is rendez Kecskemét
Hat és fél millió forintot nyert a Kecskeméti Katona József Múzeum a Gulág Emlékbizottság által kiírt pályázaton. A Cifrapalota Pávás termében rendezett keddi sajtótájékoztatón ismertették, pontosan milyen programok valósulnak meg a támogatásból. Itt ismerhettük meg az erre az időszakra vonatkozó helytörténeti kutatások eredményeit is.
- Városunk méltó módon emlékezik meg a gulág emlékévről, a kommunizmus legsötétebb éveiről illetve az 1956-os forradalom eseményeiről - hangsúlyozta Mák Kornél alpolgármester a sajtótájékoztatón. Megalakult az 56-os emlékbizottság és egy olyan szakember stáb is összeállt, amely arra hivatott, hogy feltárja városunk történelmének 1945 utáni időszakát. - Hajagos Csaba irányításával nagyon komoly szakmai munka indulhatott el, örömünkre szolgál, hogy a Gulág Emlékbizottság is támogatja a múzeum célkitűzéseit - fogalmazott az alpolgármester, aki jó munkát kívánt a folytatáshoz a Katona József Múzeum munkatársainak.
Dr. Kovács Emőke történész, a GULÁG Emlékév szakmai vezetője beszámolt az 2017. február 25-ig tartó országos programsorozat részleteiről. Elmondta, hogy 2017 elején egy újabb civil pályázatot írnak ki, ezúttal egymilliárdos keretből támogathatja a Gulág Emlékbizottság az emlékévhez kapcsolódó kezdeményezéseket. Számos szakmai eseményt is szerveztek a pályázatok mellett. Barakkba zárva című kiállításukkal végigjárják az országot, ennek egyik helyszíne lesz Kecskemét is. Tudományos konferenciák zajlanak, a középiskolások számára pedig 3200 DVD-t ajándékoztak, hogy közelebb hozzák számukra a 45 utáni magyar történelmet. Budapesten, a Szabadság téren szeretnének felállítani egy központi emlékművet, amit a tervek szerint 2017 februárjában avatnak fel. - Az emlékév alapgondolata, hogy elérjünk a Kárpát-medence családjaihoz, akiknek sorsát meghatározta a gulág, a malenkij robot, és hogy a mai fiatalok is megértsék, mit élhettek át az elhurcolt emberek - Az utolsó órában járunk, hisz a túlélők már 80-90-100 évesek - hangsúlyozta dr. Kovács Emőke.
Hajagos Csaba történész, a projekt koordinátora, a városi programsorozat szakmai vezetője mutatta be a nyertes pályázatokat, valamint a kutatás eredményeiről számolt be a sajtótájékoztatón. Amint azt korábban megírtuk, a Kecskeméti Katona József Múzeum 2016 februárjában két programtervet készített. Nemzetközi tudományos tanácskozás, helytörténeti kiadvány, kiállítás valamint rendhagyó történelemóra sorozat megvalósítására nyerte el a 6,5 millió forintos támogatást. - Rendkívül nagy elismerés ez egy vidéki múzeum és egyúttal Kecskemét, mint fenntartó és a projekt helyszíne számára is - mondta Hajagos Csaba. - Rengetegen élnek még Kecskeméten és vonzáskörzetében, akik számára lélektani fontosságú az általunk elvégzett hiteles szakmai munka eredményének ismertetése. Fontos, hogy értsük, mit jelentett az itt élőknek, hogy Kecskeméten közel 40 000 szovjet katona állomásozott. Fontos, hogy a mai generációk is átérezzék - minden borzalmával együtt -, milyen kínokon mentek keresztül eleink, azok a kecskeméti családok, akiknek 17-18 éves gyermekeit is elvitték a Szovjetunióba un. „háborús jóvátételi kényszermunkára", a málenkij robotra. Ehhez kaptunk most óriási segítséget és nagy lelki támogatást a GULÁG Emlékbizottságtól, amiért nagyon hálásak vagyunk.
Hajagos Csaba elmondta, hogy az 1945. évben kitöltött adatlapok tanúsága szerint - egészen pontosan - 2790 fő kecskeméti illetőségű, eltűnt személyt vettek nyilvántartásba a kecskeméti városi orosz parancsnokságon. A kutatás jelenlegi állása szerint megközelítőleg 500 fő kecskeméti illetőségű egyént zártak leplombázott vagonokba és vittek el a Szovjetunióba malenkij robotra. Az országos statisztikák alapján az elhurcoltak közel 40%-a nem tért haza, így a számítások alapján megközelítőleg 200 fő kecskeméti személy vesztette életét a Szovjetunió területén.
A források alapján állapították meg, hogy a mai Rendőrfalu peremterületén, az egykori téglagyár épületében működött az egyik gyűjtőpont, ahol korábban a gettót is működtették. Az építmény megőrizte „gyűjtő" funkcióját, a szovjet csapatok által letartóztatott személyeket elsőként itt adminisztrálták. Emellett a Kecskeméti Törvényszék épületét vették igénybe hasonló célokra.
Hajagos Csaba elmondta, hogy az „A" pályázat Kecskemét 1945-1947 közötti történetének kutatására, a kutatási eredmények nyilvános bemutatására, illetve az oktatás területén történő hasznosítására vállalkozik. Ennek kiemelt területe a malenkij robot és a szovjet csapatok tevékenysége Kecskemét városában, illetve a hozzá tartozó puszták területén.
A közgyűjteményekben folytatandó kutatások mellett a helyi közösség megszólítását is fontosnak tartják. Ezért is hirdette meg a múzeum, hogy várják a 45 utáni időszakra vonatkozó emlékeket, fotókat, tárgyakat és iratokat. A sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy egy nemzetközi konferenciát szerveznek a kutatási eredmények nyilvános bemutatására, de a Kárpát-medence elismert előadóit is meghívják a rendezvényre, amelynek tervezett időpontja 2017. január 16. A következő tanévben rendhagyó történelemórákat építenek be a kecskeméti középiskolák tanrendjébe, a történelemtanárok számára pedig "malenkij robot" kerekasztalt hívnak össze, ennek előkészítésére. Diákpályázat is hirdetnek majd „A malenkij robot diákszemmel..." címmel.
A B pályázat keretében egy kötetben publikálják a regionális és helytörténeti kutatásokat, illetve egy vándorkiállításon fogják bemutatni a tényfeltáró munka során begyűjtött tárgyak, dokumentumokat, fotókat. A roll-up technikával elkészülő tárlat Kecskemét mellett Bács-Kiskun megye járási központjaiban is látható lesz.
