Farkas Gábor építész tartott előadást a Wojtyla Házban
„Kecskemét anno és napjainkban" címmel mutatta be a hírös város elmúlt száz évének architektúráját dr. Farkas Gábor Ybl- és Prima Primissima díjas kecskeméti építőművész a Wojtyla Barátság Központ gondozottainak szerda délelőtt. (Fotók: Mátyus István)
Az 1860-as években lendületet vett Kecskemét fejlődése. Gazdasági téren a futóhomok megkötése hozott eredményeket, a külterületeken virágzó szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés indult el. Ennek egyik ösztönzője volt, hogy a 19. század második felében az ország hegyvidéki szőlőállományának jelentős részét elpusztította a filoxéra, míg a homoki fajtákat ez kevésbé érintette. Jellegzetes termékekké váltak a kecskeméti borok és a kajszibarack, s Magyarország legnagyobb gyümölcspiacait itt tartották a hatalmas főtéren - hangzott el.
A 19. század végén megkezdődik a tudatos városrendezés. A jellegzetes kecskeméti városkép a század fordulójára alakul ki, ami jelentős részben két polgármesternek, Lestár Péternek és Kada Eleknek köszönhető.
Az országosan ismert és elismert szakember a prezentáció során közelebbről is megismertette hallgatóságával Kecskemét egykori és ma is álló szecessziós építményeit: egyebek mellett a Luther-palotát, a Városházát, a katolikus bérházat, a Cifrapalotát.
Az előadás második részében Farkas Gábor bemutatta a szocialista évtizedek építészeti stílusának néhány helyi lenyomatát: az OTI székházat - azaz a régi SZTK-t -, a Lordok házát, az Aranyhomok Szállót, a két „cserépkályhát" - ami a megyei tanács, valamint a pártszékház épületét jelentette -, a „szalagházat", a DOMUS-t, a SZÜV-központot, a Centrum Áruházat.
Időközben születtek barátságosabb objektumok is, melyek tervezői igyekeztek követni a város tradícióit - mutatott rá a vendég.
Végezetül Farkas Gábor saját munkáiról is említést tett. Ezek - a teljesség igénye nélkül: a Kiskunsági Nemzeti Park székháza, a Luther Palota melletti saroképület, az Északi Térfal, a Széchenyi téri buszmegálló, a Három Gúnár Fogadó és Szálloda, a történelmi Főtér rendezése, a Katona József Színház rekonstrukciója, a Benkó Zoltán Szabadidő Központ kiszolgáló helyiségei, a Kodály Iskola laktanyai szárnya, a Piramis Üzletház, a Szalag Üzletház, a Centrál Passage, a Természetvédelem Háza, a Kerámia Stúdió bővítése, a Kecskeméti Főiskola Informatikai Intézet és Kollégiumai, a Centrál Lakópark, és a Kisfaludy-ház.
