Secrets – Marianne Crebassa, Fazil Say

Vissza a címlapra
Secrets – Marianne Crebassa, Fazil Say

„Titkok - francia dalok" címmel jelentette meg közös munkájuk gyümölcsét a francia mezzo: Marianne Crebassa és a török zongorista-zeneszerző: Fazil Say. A Warner/Erato újdonsága e hetekben jelent meg, de máris a legnagyobb elismeréssel ír róla a nemzetközi kritika.

Szép ajándékot kapott - és szép ajándékkal lepte meg a komolyzenét kedvelőket a hamarosan harmincegyedik születésnapját ünneplő, emelkedő operacsillag: Marianne Crebassa. Második lemeze: a Secrets világszerte egyöntetűen elismerő fogadtatása - melyet a nemrégiben éppen ugyancsak a Warnernél egy újabb, izgalmas Chopin lemezzel magáról hírt adó Fazil Say-jel vettek fel -, minden bizonnyal látványosan előre mozdítja az énekesnő szépen épülő nemzetközi karrierjét.

Tökéletesen odatett vibrátója, szépen artikulált anyanyelvisége és különleges hangszíne valóban arra predesztinálja a fiatal mezzoszopránt, hogy - Fazil Say szavaival élve - a XXI. század egyik nagy énekese lehessen. Mindenesetre ez az új lemez igazán nagy felfedezést tartogat a hallgatónak - azzal együtt, hogy Marianne Crebassa a francia dalirodalom jól ismert ciklusait énekelte fel a századvég-századelő terméséből. Debussy-től a három Bilitis dal és a három Verlaine dal; Raveltől a közkedvelt Sheherazade zongorás-változata és a Habanera; Faurétól a Délibábok ciklus; Duparc-tól pedig a Négy mélodie csendül fel - az 1870-es évektől az 1910-as évek francia dalaihoz vezető íven.

A mélodie - azaz a francia dal - külön helyet foglal el a nemzetközi dalirodalomban: a kor igényes költeményeire épülő, kimondott műdal, melyben a kor aktuális művészeti irányzatai - így példának okán az impresszionista tónus - szépen, érzékletesen, kifejezőn jelennek meg. Finomság és vadság, túlfűtött erotika és hajszálfinom keleti színek - mindez ott van e francia dalokban. Nagyon kifinomult zenélés és éneklés, koncentrált kifejezőerő és belső töltés uralja a hangokat.

Marianne Crebassa elmondása szerint nemcsak hogy ott van benne ez a töltés, de amúgy is szeretett volna egy ilyen francia dallemezt készíteni Fazil Say-jel; mivel tudta, hogy a zongorista rajong Debussy és Ravel világáért. Ráadásként pedig Fazil Say: Gezi Park 3 ‒ ballada szavak nélkül című, direkt Crebassa számára átírt zongorás változata is csatlakozik a programhoz; melyet az isztambuli rendőrterror elszenvedőinek emlékére írt. Say kortárs kompozíciója nyilvánvalón kakukktojás az album francia programjában, és a zongorista, mint közreműködő okán került a lemezre. Ezzel együtt, tónusában, keleties koloritjával és szavak nélküli gyászének-szerűségével engem Ravel Khaddisára emlékeztet; így inkább poénos ráadásként hat, és nem lóg ki a nyolcvan perces programból.

Komlós József JR