Óriásit hibázott a szupertraffipax – 300 ezerre büntették a szabályosan közlekedő autóst

Vissza a címlapra
Óriásit hibázott a szupertraffipax – 300 ezerre büntették a szabályosan közlekedő autóst

Kereken 300 ezer forint bírságot akartak fizettetni a rendőrök egy szabályosan közlekedő autóssal arra hivatkozva, hogy a szupertraffipax alatt 50 km/óra helyett 167-tel száguldott el. Két elutasító határozat után végül mégis csak engedtek, így megszabadult a tavaly októbertől fenyegető pénzbehajtás rémétől a család. A történet nem Bács-Kiskun megyei, illetve kecskeméti, a tanulságok miatt azonban úgy döntöttünk, hogy közli a keol.hu a totalcar.hu cikkei alapján.

Néhány hete azzal kereste meg a Totalcar magazint olvasójuk, Krisztina, hogy a családja hónapok óta 300 ezer forinttal tartozik az államkincstárnak, de ezt nem érzik jogosnak. Egy október 15-i gyorshajtási ügyről van szó, amelyhez a ma kiszabható legmagasabb közigazgatási bírságról kiállított csekket is mellékeltek.

A rendőrség azt írta, hogy a Krisztina párjának nevén nyilvántartott Skoda Octavia 2017 október 15-én, délután öt óra körül a 7-es út (119+809 méterszelvényén) Balatonföldvár térségében található szakaszán a megengedett 50 km/óra legnagyobb sebesség helyett 167-tel száguldott. Megsértette a KRESZ megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó passzusát, ezért 300 ezer forintot kell fizetnie.

A rendőrség azt állította, hogy az automatikusan működő VÉDA kamerarendszer azt a pillanatot kapta el, amikor a Skoda - benne Krisztina, a párja, valamint további két felnőtt és egy gyerek, illetve csomagjaik - háromszorosan túllépte a lakott területen megengedett sebességet.

Ezzel szemben a Skoda Octavia első generációjának alapváltozata mindössze hetvenöt lóerős, menetkész tömege több mint 1200 kiló, végsebessége 171 km/óra, és több mint tizenöt másodperc alatt gyorsul nulláról százra, tehát nem egy robbanékony autó. Egy ilyen autónak még egy személlyel is több kilométerre van szüksége ahhoz, hogy elérje a végsebességét, és a helyzet alig változik, ha a cél a 167 km/órás tempó. Az érintett autóban viszont - mint említettük - négy felnőtt és egy gyerek ült, valamint csomagok is voltak. Ők egészen biztosak abban, hogy nem gyorshajtottak, de gyakorlatilag semmilyen bizonyítékuk nincs, illetve nem volt, mellyel tisztázhatnák magukat.

Krisztina és családja bizonyítási indítványt nyújtottak be a mérés után egyetlen nappal hozott elsőfokú határozattal szemben. Ugyanebben a beadványban leírták, hogy az autó vezetője mindig szabályosan közlekedik, gyorshajtás miatt még sosem büntették meg, és kérték az eljárás felülvizsgálatát. November elején a Skoda vezetője által leírt részletekkel kiegészítették az elsőfokú határozatot, de nem változtatták meg a döntést a rendőrségen.

Később a család ügyvédje, Dr. Kardosné dr. Ormándi Zita fellebbezett és leírta, a rendőrség nem tisztázta a tényállást, mert nem vett figyelembe minden, az ügy szempontjából fontos részletet, illetve nem folytatta le a bizonyítási eljárást.

Az ügyvédnő szerint a rendőrség akkor járt volna el szakszerűen, ha beszerzi a Skoda gyár igazolását arra vonatkozóan, hogy újonnan mekkora sebességre volt képes ez az autó, illetve meg kellett volna hallgatnia az utasokat, továbbá műszaki szakértő véleményét kellett volna kikérnie. Kifogásolta azt is, hogy nem vizsgálták meg, hogy a mérés időpontjában megfelelően működött-e a VÉDA. Kérte, hogy a felsoroltakra tekintettel a Budapesti Rendőr-főkapitányság semmisítse meg az elsőfokú határozatot. Ehhez a fellebbezéshez csatolta a Skoda-kereskedésből beszerzett igazolást is az öreg Octavia menetadatairól.

A fellebbezést elutasították és az ügyet felterjesztették a másodfokon eljáró Budapesti rendőrfőkapitánynak, aki december 15-i határozatában kérte a Siófoki rendőrkapitányság vezetőjét, hogy tartson terepszemlét a mérés helyszínén. Ez a terepszemle sem vezetett eredményre.

Kiderült az is, hogy a VÉDA oszlopon lévő GRIFF 1V típusú radaros sebességmérő hitelesítése csak jövőre jár le, ráadásul a gyorshajtás mértékének megállapításakor levonták a mérőeszköz hibahatárát, így jött ki a 167 km/óra. Az is kiderül az BRFK érveléséből, hogy a hitelesített traffipaxok által küldött adatok mindaddig hitelesnek tekintendők, amíg ezek ellenkezőjét valaki nem bizonyítja. Tegyük hozzá, hogy a bizonyításhoz kevés az autók sebességmérője, mert az nem hitelesített - tulajdonképpen nincs közkézen olyan hiteles műszer, amellyel meg lehetne dönteni a traffipax mérési eredményeit.

Mindebből az következik, hogy egy átlagautósnak gyakorlatilag nincs semmi a kezében, ha egy szép napon kap egy csekket 300 ezer forintról, amit 30 napon belül be kell fizetnie, legfeljebb részletfizetésben reménykedhet. A rendőrség maga választhatja meg, hogy milyen tényeket vesz figyelembe a gyorshajtási ügyekben, vagyis teljesen mindegy, hogy egy autó elvileg képtelen, vagy majdnem képtelen az adott útszakaszon ennyire felgyorsulni, mert a kamera ezt látta és mérte, márpedig hiteles, mert hónapokkal vagy évekkel korábban hitelesítették.

A történet azonban végül - a Totalcar cikkét követően - mégiscsak happy enddel zárult. Február 1-én újabb levelet kapott a család. Ezúttal az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József ezredes, illetve ügyintéző munkatársa írt. A közlekedésrendészet megsemmisítette az első fokon eljáró Vas megyei, és a másodfokon eljáró Budapesti rendőr-főkapitányság döntését. Így a családnak nem kell fizetnie, ügyüket lezárták, a fellebbezés miatt befizetett illetéket is visszautalják nekik.

Óberling ezredes részben éppen azokkal az érvekkel támasztotta alá a bírságot törlő döntést, melyekkel a család próbálta meggyőzni a rendőrséget és amelyeket a korábbi vizsgálatok során nem vettek figyelembe. A közlekedésrendészet ezúttal már fontos körülményként sorolja fel, hogy a mérés helyszíne előtt 455 méterrel kanyarodik az út, hogy a Skoda csupán 75 lóerős és több mint 15 másodperc alatt gyorsul nulláról százra, illetve, hogy megengedett legnagyobb tömege 1750 kilogramm.

Mint a lezáró határozatban írják, ezek alapján erős kétség merül fel abban a tekintetben, hogy a kérdéses helyen és időben valóban ilyen gyorsan mentek ezzel az autóval. A közlekedésrendészet hozzáteszi, hogy sem az első- sem a másodfokon eljáró hatóság nem tett eleget teljes körűen a tényállástisztázási kötelezettségének.

Ugyanakkor a Totalcar más hibás mérésekről is hírt adott - ennek az esetnek a kapcsán. Így például Tóka Zsoltnak hat éve azért kellett volna fizetnie, mert a rendőrség kamerája lefotózta, amint húszéves, rohadó Fiat Talentójával 198 km/óra sebességgel száguld az M1-es autópálya tatabányai szakaszán este, a szakadó esőben. Tóka úr végül azért úszta meg, mert a Fiat márkaimportőre adott neki egy igazolást, mely szerint ez a furgon új korában is csak 110-120 kilométeres sebességre volt képes. Röhejes lett volna, ha a rendőrség nem engedi őt el: ezért megtették.

A rendőrség akkor sem akarta kiröhögtetni magát, amikor három éve megírta a Totalcar annak a budapesti üvegesnek az ügyét, akit szintén 300 ezer forintra akartak megbüntetni, miután egy traffipax-felvétel szerint furgonja 241-gyel tolatott a budapesti Mogyoródi úton. Az ő ügyéről is megírták a határozatot, átment a rendőrségi ügyintézők szűrőjén, mintha senki nem olvasta volna el, ám ügyvédjével fellebbezést írtak, és a rendőrség végül ejtette az ügyet.

A Totalcar összegzése: „A balatonföldvári eset sajnos azt a gyanút is felveti, hogy bizonyos ál-gyorshajtási ügyek soha nem kerülnek napvilágra, mert nem téved elég nagyot a VÉDA. Például ha egy autós kap egy 30 ezer forintról szóló csekket, amiért 50 helyett 70-nel hajtott lakott területen, kevesebb az esélye annak, hogy ügye megjárja az első és a másodfokot, majd bekerül az országos médiába, végül kiköt a Közlekedésrendészeten, hogy ott vegyen száznyolcvan fokos fordulatot."

Azaz: relatív kisebb összegeknél nem vitatkozik az autós, hanem inkább szó nélkül fizet...