Vegytiszta férfierő és energia – Barta Dóra a Kőműves Kelemenről

Vissza a címlapra
Vegytiszta férfierő és energia – Barta Dóra a Kőműves Kelemenről

Az autentikus néptánclépések evidenciája helyett a kétkezi munkások, kőművesek fizikalitása volt a kiindulópont, ez jelentette a valódi hangsúlyt a koreográfia elkészítésekor. (MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Mindvégig tudatosan törekedtem rá, hogy minden egyes lépés a kortárs táncszínház természetességre törekvő alapgondolataiból és érzeteiből táplálkozzon, ugyanakkor egy rockballadába illeszkedő hangsúlyos formavilág is szülessen - mondja Barta Dóra, a Kecskemét City Balett vezetője, akit a Kőműves Kelemen című produkcióhoz készített koreográfiájáról és a KCB második alkalommal megrendezett nyílt napjáról is kérdeztünk.

• Ismét kitártátok a közönség előtt a „balett terem" ajtaját. Milyen tapasztalatot hozott a február elsejei program?

• A tavalyi nyílt napunk pozitív fogadtatása után bíztam benne, hogy idén is hasonló érdeklődés kíséri az eseményt. Fantasztikusan jó érzés volt figyelni, ahogy a rendezvény előtti hetekben napról-napra gyarapodott azoknak a száma, akik regisztráltak programunkra. Olyannyira így volt, hogy végül már attól tartottunk, kicsinek bizonyul a Kelemen László Kamaraszínház nézőtere. 5 évvel a KCB megalakulása után boldogan jelenthetem ki: nagyon sokan szeretik a balettet Kecskeméten.

• Úgy tudjuk, érkezett hozzátok egészen különleges kérés is.

• Sok érdekességgel készültünk a nyílt napra, így például lehetőséget biztosítottunk a nézőknek, hogy kézbe vegyenek vagy a színpadon akár fel is próbáljanak igazi spicc cipőket. A program szünetében odajött hozzám egy kedves hölgy, aki elmondta, hogy ugyan a színpadra nem szeretne felmenni, de bakancslistás vágya, hogy életében egyszer spicc cipő lehessen a lábán. Természetesen boldogan teljesítettük a kívánságát!

• A Kőműves Kelemen azok közé a zenés művek közé tartozik, amelyekkel eddig jellemzően férfi koreográfusok dolgoztak. Gondoltál erre, amikor munkához láttál?

• Nem volt ezzel kapcsolatosan előre kialakított aggodalmam. Az első pillanattól kezdve pontosan érzem és értem, hogy milyen mozgásrendszert szeretnék a színpadon látni. A primer szinten megjelenő vegytiszta férfierő és energia összetettségében is tisztán, ugyanakkor érzékletesen ellenpontozza a darab lírai és intellektuális szálát. Ez parallel módon működik azzal, ahogy a férfiak közötti szövetség, a közösségben rejlő erő viszonyul az egyén intellektuális vívódásához.

• Szükségét láttad speciális tréningeknek?

• Jogos a kérdés, hiszen a Vérnász próbafolyamata során a rendező, Kocsis Pál kérésére, kezdettől fogva együtt tréningeztek a színészek és a táncosok, aminek sok pozitív hozadéka volt a produkció egésze szempontjából. A Kőműves Kelemen esetén más munkamódszerrel haladtunk. Véleményem szerint a tudatosságra és a koncentrált műhelymunkára törekvés a valódi lényeg, mindegy melyik utat választjuk. Nagyon intenzív próbaidőszak van mögöttünk, sok munkát elvégeztünk, s minél közelebb kerültünk a bemutató napjához, annál tisztábban látszik ennek eredménye.

• Mennyire kerül hangsúlyos szerepbe a néptánc?

• Az előadás helyszíne az építkezés felvonulási területe, ahol a kőművesek élik mindennapjaikat az alatt az időszak alatt, amíg teljesítik megbízatásukat. Az autentikus néptáncot megelőzve az ő fizikalitásuk szolgált számomra kiindulópontként, s éppen ezért mindvégig tudatosan törekedtem rá, hogy minden egyes lépés a kortárs táncszínház alapgondolataiból és érzeteiből táplálkozzon. Ebből a szempontból pedig a natúr férfi test izomrendszerének, az egymás mellett állásnak, a ritmus ismeretének van központi jelentősége.

(kecskemetikatona.hu / képgaléria fotói: Walter Péter)

Galéria (11 kép)

Összes kép letöltése