Teltház és ünneplés a Cirkuszhercegnő premierjén - Komlós József JR színházi kritikája

Vissza a címlapra
Teltház és ünneplés a Cirkuszhercegnő premierjén - Komlós József JR színházi kritikája

Az egyik legnépszerűbb magyar operett egy nagyon látványos, színpompás - és emlékezetes színészi alakításokkal kiteljesedő előadásban került színre a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban. (Fotók: Kaszner Nikolett)

A Cirkuszhercegnő máig Kálmán Imre egyik legnagyobb sikere - és zenéjében talán legmodernebb operettje. Eredetileg német változatban Julius Brammer és Alfred Grünwald együttműködésével született meg - a magyar nyelvű Békeffi István, Kulinyi Ernő, és Liptai Imre fordításában jött létre. A kecskeméti színpadra állítás szövege pedig a rendező, Eszenyi Enikő keze nyomát is magán viseli.

A Cirkuszhercegnő színre vitele önmagában is várakozást keltett, de a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban e produkcióval rendezőként bemutatkozó - ám kiemelkedő művészi munkássága révén már jól ismert Eszenyi Enikő személye tovább fokozta az érdeklődést.

Már az előzetes hírek is arról szóltak, hogy a rendező-hölgy remekül megtalálta a közös hangot a kecskeméti színházban és a próbák nagyon jó hangulatban folynak. A premier után pedig Eszenyi Enikő külön is kiemelte, hogy a premieren a publikum részéről több függönnyel és tomboló tapssal honorált darabban a nagyszerű kecskeméti társulat minden egyes résztvevője kiemelkedő teljesítményt nyújtott és egymást segítve és erősítve vitte sikerre a produkciót.

S valóban: ebben a darabban mindenki a legmagasabb szakmaisággal tette oda tudása legjavát a színészektől a balett-művészeken, a zenekaron és a kóruson át a színpadi háttérstábig. De a színrevitel centrumában mégis csak a rendező-hölgy áll.

Eszenyi Enikő nagy szakmai tudással és nagyon szerencsésen porolta le a jól ismert operettet, és hozott létre egy minden ízében ismerős - ám látványvilágában és karakterében mégis az újdonság erejével ható, a ma emberéhez szóló, többrétegű és erőteljes előadást. Az operett édeskés karaktere egészen izgalmas új ízekkel fűszereződik koncepciója nyomán. Látványelemek és poénok is gazdagítják: melyekről nem szeretnék itt többet írni, mert valóban meglepetésként fognak majd hatni a nézőkre.

Elég legyen annyi, hogy korunkra, és a minket körülvevő világra is pontos utalásokkal reflektál az előadás. Ám a jelképek és a viccek pont a helyükön vannak, egy cseppet sem erőltetettek, hanem adják magukat; ülnek - sőt néha ütnek, és nem unalmasak. Olyan finom utalásokkal megspékelt humor hatja át az előadást, mely feldobja és megnevetteti a nézőt - fenntartva annak figyelmét: és a mozgalmas látványvilággal együtt óvatos kézzel vezetett egyedi dinamikát ad az előadásnak. Eszenyi Enikő felfogásában az operett egyeseknek túl rózsaszínű és giccses világa teljesen maivá, élővé, színessé, lüktetővé, gyors vagy váratlan cselekményekben - sőt a közönséget is bevonó interakciókban is gazdaggá válik. Ezért azokat a színházbarátokat is képes elérni, akik amúgy rendesen viszketnek a műfajtól.

A közreműködő színészek és táncosok ebben a miliőben egytől egyig klasszisformát hoznak - az Antal Csaba által megálmodott jelképszerű, átjárható teret biztosító, modern látványt teremtő, de a darab lényegét és cselekményét szépen kifejező színpadi környezetben. Szűcs Edit elegáns, szexis, vicces, és vibrálón színes - napjaink valóságára és történéseire is jelzésszerűen reagáló - jelmezei pedig szinte beszélnek, és már önmagukban is jellemeznek és hangulatot teremtenek; Kanizsai Lászlóné maszkjai pedig érzékletesen fokozzák tovább ezt a hatást.

A kettős szereposztású produkció premierjén Nagy Sándor elsöprő elánnal és ízléses humorérzékkel mutatott be egy merőben másik: egy nagyon erőteljes és akaratos Vlagyimir Vlagyimirovics nagyherceget - aki félelmetes, szenvedélyes és vicces is egyszerre. Egy elegáns és szép primadonnaként Vörös Edit pedig ragyogva és valóban fenséges színpadi jelenléttel formálta és énekelte az ellenállhatatlan Fedora hercegnőt.

Mister X szerepében Koltai-Nagy Balázs minden oldalát megcsillantva valódi klasszisként nyűgözi le a publikumot nagy ívű énekléssel, tánccal és színészektől ritkábban látott akrobatikus akciókkal egyszerre. Egyedülálló sokoldalúságát kihasználva különlegesen összetett figurát hoz létre ebből az amúgy is kettős karakterből. Mabel: azaz Hajdú Melinda és Slukk Tóni: vagyis Járai Máté pedig igazi sodró komikummal szórakoztat és romantikázik; olyan erőteljes színpadi jelenléttel, mely alól senki sem vonhatja ki magát - igaz miért is tenné, hiszen félreértéseken alapuló, de már az elején beteljesülő szerelmet és szívből jövő kacagást rejt kettősük.

A már régóta közönség-kedvencnek számító helyi művészek is hálás karakterszerepekben csillanthatják meg tudásukat és humorukat: hármas szerepében Brusovszkyt, Poldi bácsit és Sanyi bácsit Sirkó László; Alfredo Benelli cirkuszigazgatót Pál Attila, Karolint pedig Csombor Teréz alakítja - remekül. De kisebb szerepeikben Szabó Dorottya, Csapó Virág, Varga-Huszti Máté, és Lakatos Máté is a siker szerves részeivé váltak.

A premieren a Mester Dávid zenei vezető által vezényelt színházi zenekar és annak énekkara kiváló formában, élő előadásban lekövetve a művészi produkciókat magas szintű zenélésével teszi élvezetessé az operettet és annak jól ismert betétszámait - melyekben Barta Dóra koreográfiáival a Kecskeméti Nemzeti Színház balett-tagozata: vagyis a Kecskemét City Balett szemet kápráztató színpadi képekkel visz újabb dinamikát a produkcióba.

A táncosok pedig esetenként hol cirkuszi, hol kabaré, hol pedig varieté hangulatot követő látványos koreográfiákkal teljesítik ki a mindvégig élvezetes és érdekes előadást. Sőt egyéni táncos-produkciókat is látunk a balett-művészektől, de erről sem árulok el többet, nem lövöm le a poénokat - nézzék meg az előadást: gyönyörködjenek, nevessenek, romantikázzanak, szórakozzanak felhőtlenül ezekben a borús időkben!

Komlós József JR

Galéria (13 kép)

Összes kép letöltése