Trócsányi László nyitotta meg „Az első 500 - Időutazás a reformációba" című kiállítást

Vissza a címlapra
Trócsányi László nyitotta meg „Az első 500 - Időutazás a reformációba" című kiállítást

"Ma különösen nagy az egyház felelőssége. Meg kell szólalnia olyan kérdésekben, amelyek bizonytalanságban tartják a világot" - mondta Trócsányi László Az első 500 - Időutazás a reformációba című kiállítás hétfői megnyitóján a kecskeméti Cifrapalotában. (Fotók: Vincze József)

"Ma olyan kihívások előtt állunk egy posztmodern társadalomban, mint a migráció, a klímaváltozás, a permanens technológiai forradalmak. Sokféle, összetett válaszokra, de iránytűre is szükségünk van. A globalizáció új esélyeket kínál, és új kockázatokat hordoz: magával hozhatja az elidegenedést, az identitás elvesztését, illetve az identitás keresését. Az embernek - legyen hívő vagy hitetlen - szüksége van útmutatásra" - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett tárlat megnyitóján.

Mint rámutatott, ötszáz évvel ezelőtt a reformátorok szükségét érezték annak, hogy megszólaljanak az akkori társadalmakat foglalkoztató kérdésekben. "Úgy vélem, ma is szükségünk van egyfajta XXI. századi reformációra. Kérdés, hogy tovább haladunk-e a szekularizáció útján, vagy képesek vagyunk a megújulásra? Hiszem és vallom, hogy ebben az egyházaknak komoly szerepet kell kapniuk" - fogalmazott Trócsányi László, aki köszöntőjében felidézte a kecskeméti protestáns gyülekezet történetét is.

A Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása elsősorban a reformáció kecskeméti történetét dolgozza fel, európai és országos kitekintéssel, az általánosan alkalmazott eszmetörténeti, művészettörténeti szempontok mellett alapvetően és elsősorban történeti néprajzi, "mikrotörténeti" megközelítéssel és módszerekkel.

Az esemény bevezetőjeként köszöntőt mondott Mák Kornél alpolgármester, majd a kiállítást Varga Nándor, a Kecskemét-nyugati egyházrész lelkipásztora - elnöklelkész és dr. Végh Katalin múzeumigazgató-helyettes mutatták be. A műsorban közreműködtek a Novum Kamarazenekar és a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjai. A kiállítás tárgyanyagának jelentős részét a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma biztosították.

A megnyitón elhangzott, a tárlat célja, hogy látvánnyá varázsolja a történéseket, tárgyiasítsa, befogadhatóvá tegye a forrásokból ismert eseményeket. A kiállított tárgyak nem a sokaságukkal, hanem az egyediségükkel hatnak - magyarázta a megnyitón Végh Katalin, a kiállítás egyik kurátora, aki Szabóné Bognár Anikó és Bán Magdolna segítségével állította össze a tárlat anyagát.

A látogatók többek között megnézhetik, amint Kecskeméti Végh Mihály főbíró házában 1564-ben egyezséget kötött a város akkori egyetlen kőtemplomát együtt használó katolikus és református felekezet, majd bepillanthatnak a reformátusok ezt követően emelt fatemplomába, megtudhatják, mi volt a fizetségük a templom építőmestereinek, és azt is, hogy kik éltek református hitben történelmi nagyjaink közül. A tárlat bemutatja azokat a reformátusokhoz kapcsolódó szokásokat is, amelyek az emberi életfordulókat, a születést, a házasságkötést és a halált kísérték.

A kiállítás tárgyanyagának jelentős részét a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma biztosította.

A Kecskemét Megyei Jogú Város által támogatott kiállítás 2017. december 22-ig látogatható a Cifrapalotában.

(szöveg: MTI / keol.hu)