Szemereyné: Kecskemét büszke lehet arra, hogy itt mutatják be a Seuso-kincset

Vissza a címlapra
Szemereyné: Kecskemét büszke lehet arra, hogy itt mutatják be a Seuso-kincset

„Büszkén kell városvezetőként megemlítenem, hogy a Dél-Alföldi területen „Dél-Alföld fővárosa", Kecskemét mutatja be a Seuso-kincset" - mondta tényleg nem titkolt büszkeséggel Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették, hogy a Békéscsaba-Szeged-Kecskemét háromszögben kizárólag csak Kecskeméten lesz látható a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása.

A Seuso-kincs, a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2018. január 30-án, jövő kedden nyílik Kecskeméten a Cifrapalotában. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként lesz látható Kecskeméten. Erről tartottak 2018. január 22-én, hétfőn sajtótájékoztatót a Cifrapalotában. A sajtótájékoztatón Kecskemét polgármesterén kívül jelen volt még Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója is.

- Azt gondolom, hogy Kecskemét számára egy nagyon egyedülálló, és nagy értékű kiállítás előtt állunk - mondta a sajtótájékoztatón Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. - Ilyen még nem volt a város életében. A múzeumunk, a Cifrapalota látogatottsága, és elismertsége adta az alapját annak, hogy méltó helyszíne lehet Kecskemét ennek a kiemelt kiállításnak, ahol nemzeti vagyonunkat, a Seuso-kincset tekinthetjük meg. Büszkén kell, hogy megemlítsem városvezetőként, hogy a Dél-Alföldi területen "Dél-Alföld fővárosa", Kecskemét mutathatja be ezt a kincset. Nemcsak a kecskemétieknek, hanem a Dél-Alföldön élőknek is, amire büszkék lehetünk. Külön kiemelném, hogy a múzeum csapata kiegészíti majd a kiállítást különböző foglalkozásokkal, amire természetesen előre be kell majd jelentkezni. Erre is szeretném felhívni a figyelmet, hiszen az előzetes jelzések alapján tudjuk, hogy nagyon nagy az érdeklődés.

A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének is csúcsdarabjai. Ez a különleges eszmei és anyagi értékkel bíró műtárgyegyüttes, mielőtt méltó helyét elfoglalná a Magyar Nemzeti Múzeumban, hat vidéki múzeumban is bemutatkozik. 2018. január 30-tól 2018. február 18-ig Kecskeméten a Cifrapalotában tekinthető meg.

A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhetettek. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni! A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.

A római császárkor késői szakaszából (4. ˗ 5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.

A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták mega Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. Azóta sok viszontagságon ment keresztül, és több évtizeden át a nyilvánosság előtt is rejtve maradt. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években egy fiatalember találta, azonban hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a kincs darabjait az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Bizonyíték ezekre azonban nincs, mivel a megtaláló gyilkosság áldozata lett. A műkincs-együttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel. A rendelkezése álló információk alapján a 15 ma is ismert darabot a 80-as években vásárolta meg egy befektetőcsoport. A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron, ennek az összegnek a többszöröséért.

A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs jelenleg ismert 15 darabja. Három évvel ezelőtt 15 millió euró, legutóbb pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró kompenzációs díjat fizetett. Ez összességében jóval kevesebb, mint az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási ár. Nagyságrendjét tekintve egy kincs tulajdonjogáért folytatott, megnyert per esetén a magyar államnak megközelítőleg ugyanekkora összeget kellett volna fizetnie a kincs jóhiszemű vásárló státuszában levő korábbi birtokosainak.

A tárgyalásoknak köszönhetően a nagyközönség mostantól szabadon megcsodálhatja a késői császárkor kiemelkedő művészi színvonalú műkincsegyüttesét.

A vándorkiállítás hat helyszínén a különleges értékű kincslelet mellett minden településen megismerhetünk egy-egy kiállított anyagot, amely az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódik. Kecskeméten szintén a Cifrapalotában tekinthetik meg a Seuso-kincs korszakához illeszkedő, két helyi leletet: a szabadszállási üvegpoharat, valamint a frissen, Mercedes-ásatásokon feltárt hun vezér síranyagát.

HASZNOS INORMÁCIÓK:

BELÉPŐJEGY, BEJELENTKEZÉS

Belépőjegy árak:

• Teljes árú: 600,- Ft

• Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 300,- Ft

• Múzeumpedagógiai foglalkozás díja: 350,-

A megvásárolt belépőjeggyel a Cifrapalota állandó kiállításai is megtekinthetőek.

A belépőjegyek a Cifrapalota pénztárában vásárolhatóak meg, kizárólag készpénzes fizetésre van lehetőség.

Előre megváltott belépőjegy, ajándékjegy vásárlására van lehetőség, de az ezzel érkező látogatóknak is várakozók sorába kell beállniuk, vagy telefonon 20/258-18-48 időpontot foglalni. Önmagában az elővételben megváltott jegy a beléptetésnél nem jelent kedvezményt.

A kiállítás nyitvatartása:

A kiállítás 2018 január 30-án 12 órától február 18-ig, hosszabbított nyitvatartással, naponta 08-20 óráig tekinthető meg.

Belépőjegyeket 19.30-ig adunk ki a napi utolsó, 19.30-kor induló csoportba!

CSOPORTOS IDŐPONTFOGLALÁS

10 fő feletti csoportok számára látogatási időpont foglalása a honlapon közzétett táblázat segítségével lehetséges. 2018. január első hetében kizárólag az iskolai csoportok foglalhatnak időpontot! Egy időpontban maximum 40 főt tudunk fogadni.

A foglalásról e-mailen visszajelzést kapnak a csoportok, kizárólag visszajelzés esetén válik élővé a foglalás!

Egyéni látogatók számára is van lehetőség bejelentkezésre, a 20/258-18-48 telefonszámon.

A foglalt időpont a kiállítóterembe való belépés időpontja. Előtte a jegyvásárlást és a ruhatár használatát, illetve az iskolai csoportok esetében a csoportos ruhatár használat idejét be kell iktatni! Kérjük, hogy a foglalt időpont előtt érkezzenek, és ezen tevékenységekre fordított időt vegyék számításba! Amennyiben a bejelentkezési időpontra nem érkeznek meg, a várakozókat engedjük be a kiállítás területére.

Kedvezmények, kedvezményezettek köre:

2011. július 26-án hatályba lépett 194/2000.(XI.24.) Kormányrendelet értelmében a múzeum állandó és időszaki kiállításait az Európai Gazdasági Térség állampolgárai (így a magyar állampolgárok) a következő kedvezményekkel látogathatják.

I. DÍJTALANUL látogathatják a kiállítást:

• Kiskorúak, 6. életévük betöltéséig

• 70. életévüket betöltöttek

• Fogyatékossággal élők, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb egy fő)

• Közoktatásban dolgozó pedagógusok, adott évre érvényes igazolással

• A közoktatási és kulturális miniszter által kiadott szakmai belépővel (hátoldalán érvényesített közgyűjteményi kártya), illetve a Pulszky Társaság, a Magyar Múzeumi Egyesület, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Levéltárosok Egyesülete tagkártyájával rendelkezők

II. 50%-OS KEDVEZMÉNNYEL látogathatják a kiállítást (a különféle kedvezmények nem vonhatók össze, jegyvásárláskor csak egyféle kedvezmény érvényesíthető):

1. 6-26 év közötti életkorúak

2. Öregségi teljes nyugellátásban részesülő nyugdíjasok, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 18.§ (2a) bekezdése szerint

3. Családi jegy: felnőttek számára 50%-os kedvezményes belépőjegy, gyermekeknek ingyenes, amennyiben legfeljebb két fő (felnőtt) legalább két, 18 év alatti személyt kísér, és azok közeli hozzátartozója.

III Saját hatáskörű kedvezmények:

A. Ingyenes belépési lehetőség:

1. Előzetesen bejelentkezett, iskolai szervezésű, kecskeméti diákcsoportok

2. ICOM, ICOMOS, AICA kártyával rendelkezők

3. MVMSZ - Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége igazolásával érkező kollégák

4. Hungary Card Standard kártyával, amennyiben a kinyomtatott napijegy a pénztárban marad

HASZNOS LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK:

Látogatási rend:

A tárlat ún. zárt ajtós kiállítás, egy időben maximum 40 látogató tartózkodhat a kiállítótermekben.

A beléptetés fél óránként történik, minden óra 00 és 30 perckor. A látogatók 30 percet töltenek el a kiállítótérben.

Az első látogatók 8.00-kor, az utolsó látogatók 19.30 perckor kezdik meg a tárlat látogatását.

Minden egész órakor előre bejelentkezett csoportok, minden óra 30 perckor egyéni látogatók tekinthetik meg a kiállítást.

Kérjük, hogy a Kiállítóhelyre érkezést úgy tervezzék, hogy a ruhatár használatának idejét és az esetleges jegypénztári sorba állást is vegyék figyelembe!

• A kiállítótérben egyszerre maximum 40 fő látogató tartózkodhat, ezért várakozásra lehet számítani.

• A regisztrált, időpontra érkező csoportok és egyéni bejelentkezők a belépésnél előnyt élveznek. A kiállítás megtekintése ebben az esetben nem érkezési sorrendben történik. Egyéni látogatók számára is van lehetőség bejelentkezésre, a 20/258-18-48 telefonszámon.

• A ruhatár használata kötelező és ingyenes. Kabátokat szíveskedjenek itt elhelyezni! A kiállítótérbe csak kisebb kézitáska vihető be, amely mérete nem haladhatja meg a 30x30x15 cm-t. Hátizsákot a kiállítótérbe bevinni tilos. A ruhatár őrzött.

• Babakocsit, nagyméretű tárgyat, esernyőt, sétabotot a kiállításba bevinni nem lehet.

• A fénykép- és videófelvétel készítése tilos, fotójegy váltására sincs lehetőség. Mobil telefonnal sem lehet felvételeket készíteni a tárlaton!

• A kiállítótérbe ételt, italt bevinni nem lehet.

• Állatot a Kiállítóhely területére behozni tilos!

• Kerekesszékkel érkező látogatóink a Csányi János krt. felőli bejáratot vehetik igénybe. A kiállítás az épület földszintjén található, kerekesszékkel megközelíthető.

• Dohányzás a Kiállítóhely egész területén tilos!

• Tájékoztatjuk tisztelet látogatóinkat, hogy a kiállítótermekben kamerás megfigyelőrendszer működik.