Rétesosztás pénteken, kenyérosztás vasárnap Kecskeméten

Vissza a címlapra
Rétesosztás pénteken, kenyérosztás vasárnap Kecskeméten

Ezen a héten két fontos karitatív tevékenysége is lesz Kecskeméten a Máltai Szeretetszolgálatnak.

2018. november 9-én, pénteken 12.00-14.00 óra között, - most először Kecskemét főterén - frissen kisütött rétesekkel várják támogatóikat és mindazokat a járókelőket, akik érdeklődnek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat sokszínű karitatív tevékenysége iránt. A szeretetszolgálat gondozottjaikat pedig intézményeikben kínálják réteseikkel.

A néphagyományról

A magyar nép hitvilága nagyrészt jeles napokhoz kötődik. Ilyen jeles nap november 11 -e, Szent Márton ünnepe.

Sok helyen a gazdasági év fontos állomása volt ez a nap. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok és Márton-napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették. A pásztoroknak pl. Rábagyarmaton minden háztól Márton-rétes járt, amelynek összeszedése újévig is eltartott. A hosszúperesztegi gazdaasszony azonban azért sütött rétest Márton-napkor, hogy Szent Márton köpenyét kinyújtsa, s így a család ne nélkülözzön és másokon is segíteni tudjon.

Ki is volt Márton?

Márton volt az az arisztokrata családból származó római katona, aki találkozott az úton egy meztelen koldussal. Nem ment el mellette, hanem - mivel ráadásul még hideg is volt - levette köpenyét, és kettéhasítva megosztotta vele. (Erre a kettéhasításra, megosztásra alakult ki a rétessütési hagyomány). E találkozás hatására lelkében megváltozott valami és élete új irányt vett.

371-ben Mártont Tours püspökévé választották. Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette. Életét csodák és gyógyulások kísérték. Hivatását haláláig kitartóan gyakorolta, 397. november 11-én Tours-ban temették el, ahol a sírja felett kápolnát emeltek. A mai napig Franciaország, Burgenland és Magyarország védőszentje.

Márton napján illett megajándékozni az egyházi elöljárókat frissen sült rétessel (és természetesen libával). Mivel az adományozás a Máltai Szeretetszolgálatnak az egyik legfontosabb fundamentuma, ezért úgy gondolták, hogy ebből az alkalomból mindazokat, akik jelképesen megosztják a köpenyük a szegényekkel, azoknak rétest visznek ajándékba.

Miért és kinek sütnek Márton napján rétest a Máltaiak?

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak nagyon fontos, hogy megőrizze támogatóit, hogy bizalmukat folyamatosan fenntartsák az emberekben. E neves napon is nagy tisztelettel emlékeznek meg támogatóikról, legfőképp az egyházi támogatóikról, hiszen vallják, hogy „Isten nélkül senkik vagyunk, és ha vagyunk valakik, az is csak Isten akaratából van".

A környékben már megszokhatták, hogy Márton napján frissen sült rétes illata lepi el a Hoffmann János utcát. Most is összegyűlnek a lelkes önkéntesek és munkatársak: közel 300 adag, különböző ízvilágú rétesekből álló csomagot állítanak össze és osztanak szét azoknak, akik egész évben segítették, támogatták a szeretetszolgálatot.


Erzsébet-kenyérkét oszt a Máltai Szeretetszolgálat

Több, mint két évtizedes hagyománya van már annak, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét így is élteti a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja, hiszen idén is megrendezik a Szent Erzsébet kenyér-osztást a rászorulók segítéséért, az Erzsébet nap előtti vasárnapon.

2018. november 11-én, vasárnap 19 helyszínen osztanak ki, összesen 5 ezer darab, a P & P Pékáru Kft. által kisütött Erzsébet-kenyérkét a szolgálat munkatársai. A kecskeméti, valamint a környező katolikus templomokban (Kerekegyháza, Városföld, Nyárlőrinc, Szentkirály, Helvécia, Jakabszállás, Fülöpjakab, Ballószög, Hetényegyháza, Ágasegyháza, Méntelek, Ladánybene, Kadafalva, Izsák) a szentmisét követően lehet majd hozzájutni a máltai kenyérkékhez.

Az Erzsébet-kenyérkékért befolyt pénzadományokból teljes egészében a rászoruló családok karácsonyát fogja szebbé varázsolni a szeretetszolgálat.

Szent Erzsébet legendája

Szent Erzsébetet, a szolgáló szeretet szentjét egész Európában ismerik. Az ő példája a bizonyítéka annak, hogy a szeretet rendkívüli cselekedeteit meg lehet mutatni, meg lehet valósítani.

Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-1231 között élt, II. András magyar király lánya, IV. Béla testvére. Kisgyermekként a wartburgi választófejedelem udvarába került, együtt nőtt fel férjével, Lajossal, aki fiatalon meghalt. Erzsébetet anyósa kitagadta, így apró gyermekeivel a szegények és betegek között élt, segítette, ápolta őket. A Ferences-rend lelkisége szerint élt, 24 éves korában halt meg.

Hamar szentté avatták, és ő lett a karitatív szervezetek védőszentje.

Legismertebb legendája szerint, egy téli éjszaka anyósa tilalma ellenére élelmet vitt a szegényeknek, de az őrök észrevették. A kötényében lévő kenyér rózsákká változott, így elkerülte anyósa haragját, de sehogy sem értették, hogy került a rózsa télvíz idején a kötényébe. Erre emlékeztet Erzsébet-napján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ajándéka, a Szent Erzsébet kenyere.