„Lészen ágyú!” – Megmutatták Gábor Áron rézágyúját az újságíróknak

Vissza a címlapra
„Lészen ágyú!” – Megmutatták Gábor Áron rézágyúját az újságíróknak

A Kecskeméti Katona József Múzeum legnépszerűbb kiállítóhelyének, a Cifrapalotának kapuit a "Lészen ágyú - Gábor Áron rézágyúja" című tárlattal nyitották meg májusban a féléves, kényszerű zárvatartást követően. 2021. június 8-án, kedden délelőtt pedig sajtóbejárásra hívta meg a múzeum a média képviselőit, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vándorkiállításának kulisszatitkait ismertesség a szakemberek az újságírókkal.

Az eseményen Szabóné Bognár Anikó a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgató-helyettese, valamint Závodi Szilvia, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa elmondták, hogy az Erdélyből „vendégszereplésre" rendőri és katonai kísérettel Magyarországra érkezett hányatott sorsú, becses műtárgy, az ágyú, sok egyéb, 1848-49-es ereklyével együtt július végéig vendégeskedik a Cifrapalotában.

Magyarországon nincs olyan gyermek, aki ne tudná már óvodás kora óta kívülről fújni a „Gábor Áron rézágyúja" kezdetű népdalt. A közismert katonadal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntő hőséről, Gábor Áronról szól.

Gábor Áron kultusza már 1849-ben kibontakozott, amikor a magyar közönség a háromszéki ellenállás részleteiről először értesült. Erre erősített rá az ágyúöntő tüzér őrnagy hősi halála. A kultusz igazi felvirágzására az 1890-es években került sor. Ekkor még éltek Gábor Áron harcostársai, megindult a vonatkozó emlékiratok kiadása, hagyatékának megjelentetése. Jókai Mór is önálló elbeszélést írt róla a „Forradalmi és csataképek" című novellagyűjteményében, ebben említve, hogy szerinte az első ágyú neve Jancsi volt.

Gábor Áron a „Lészen ágyú" kezdetű legendás beszédét 1848. november 16-án tartotta elnyerve ezzel az ágyúöntésre a felhatalmazást. Irányítása alatt körülbelül 70 löveg készült, amelyből csak egyetlen egy hiteles ágyúcső maradt fenn.

A Kecskeméten most kiállított löveget 1906. augusztus 18-án találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a hajdan a löveggyárnak is otthont adó Rudolf Kórház udvarán. Az ágyú 1923-ban Kézdivásárhelyről a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került. 1971-ben azonban Bukarestbe, a Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították.

Az 1970-es években kézdivásárhelyi kisiparosok két hasonmást öntöttek, az egyik a kézdivásárhelyi, a másik pedig a sepsiszentgyörgyi múzeum udvarára került. A székely ereklye hosszas politikai előkészítés után, 2010-ben kerülhetett vissza a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol 2011. március 15-től állandó kiállításon volt látható.

Galéria (18 kép)

Összes kép letöltése