Kecskeméti erdőmérnök lett a FAGOSZ elnöke
Tisztújító közgyűlést tartott a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) az Erdészeti Információs Központban, ahol a 2019-2023. ciklusra a tagság 8 fős új elnökséget választott. Az új elnök Sulyok Ferenc, a kecskeméti székhelyű KEFAG Zrt. vezérigazgatója lett.
A közgyűlések szokásos menete szerint a tagság megválasztotta a lebonyolításhoz szükséges tisztségviselőket, majd a titkárság beszámolt a 2018/2019. évi tevékenységi és pénzügyi tettekről és tervekről, mely beszámolókat a tagság elfogadta.
Ezt követően a közgyűlés módosította a Szövetség alapszabályát, hogy a továbbiakban 13 helyett 8 fős legyen az elnökség.
Dr. Jung László (Egererdő Zrt. vezérigazgatója), a 2015-2019. ciklus elnöke röviden visszatekintett ezen időszakra és értékelte a FAGOSZ jelentőségét, megköszönte a titkárság munkáját, majd a 13 fős elnökség nevében a mandátum lejártával lemondott.
A FAGOSZ alapszabálya értelmében a tagság először egyenként minden jelöltről szavazott, hogy az elnökségbe kerüljön, majd közülük szavazott az elnökről és a két alelnökről. Ennek alapján a 2019-2023. időszakra a FAGOSZ elnöksége az alábbi lett:
elnök: Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója
alelnök: Dr. Jung László, vezérigazgató, EGERERDŐ Zrt.
alelnök: Kardos József, ügyvezető igazgató, KARDEX Kft.
tag: Jarabek Szabolcs, ügyvezető igazgató, BEK-Holz Kft.
tag: Seregi Barnabás, vezérigazgató-helyettes, ERDÉRT-TUZSÉR Zrt.
tag: Mihályfalvy István, vezérigazgató, ERDŐSZÖV Zrt.
tag: Dr. Pásztory Zoltán, igazgató, Soproni Egyetem, TEKK/NRRC
tag: Palaczki Gábor, ügyvezető igazgató, Dunaker Kft.
Sulyok Ferenc megköszönte a tagság bizalmát és rögtön három olyan témát említett, melyekkel kapcsolatban a FAGOSZ-nak kezdeményeznie, lobbiznia, ténykednie kell a közeljövőben. Ezek a következők:
Foglalkozni kell a faipar fejlesztésével, mert meglátása szerint a faipar a vidék mostoha gyermeke, gyakori, hogy elavult technológiát és gépeket láthatunk ezen üzemekben. Ugyanakkor a faipar társadalmi megítélése is kérdéses. Különösen a következő EU-s ciklus és annak prioritásai szempontjából előtérbe kell helyezni a hazai faipar fejlesztését.
A tűzifa megítélése sem egyértelmű. Miközben sokan ezzel fűtik a lakást, a panziót, sőt nagyobb épületet is, a tűzifa környezeti szempontú jóságát van aki megkérdőjelezi. Ezért a "fűts okosan" programban szereplőket kellene tudni megvalósítani. Ennek fa esetén elsődleges feltétele, hogy a vevők részére száraz tűzifát kell kínálni, amihez a mainál jobb tűzifa készletfinanszírozásra van szükség.
A faanyag nyomonkövetési rendszerében az EUTR szabályozásában - annak minden előnye mellett - sajnos benne maradt egy nagyon nehezen megoldható probléma: mi legyen az illegális fa sorsa? A jelen játékszabályok szerint a zár alá vett faanyagot nem lehet forgalomba hozni, így a jogszabály következtében az idők végezetéig "kóválygó" tétel válik belőle, ami így kezelhetetlen helyzetekhez vezet. Ez nem drog vagy hamis karóra, amit megsemmisítenek, sőt a fa égetéssel "megsemmisítése" is hasznosításának, forgalomba kerülésének egy módja. Ezt a "22-es csapdáját" mielőbb fel kellene oldani az EUTR szabályozásban.
(Forrás: FAGOSZ / Fotó: Mőcsényi Miklós)
