Ide költöztek a Bács-Kiskun megyeiek a koronavírus idején

Vissza a címlapra

Miközben a fővárosban és a megyeszékhelyeken 0,4-1,9 százalékkal csökkent a lakosok száma, a nagyvárosok vonzáskörzetében több településen is növekedés történt. Ez a lakóingatlanok árában is látható. Bács-Kiskun megyében például a Kecskeméttel szomszédos Ballószögön 5 százalékkal, Helvécián pedig 1,4 százalékkal gyarapodott a népesség. A szóban forgó településeken a használt lakóingatlanok - lakások, iker-, sor- és családi házak - átlagos négyzetméterárai 2.1, illetve 25 százalékkal emelkedtek másfél év alatt.

A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző - áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok - lakások, sor-, iker- és családi házak - átlagos négyzetméterárai.

Lakosok, városok és települések

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: "Az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentéseket is magában foglalja."

Budapesten és a megyeszékhelyeken is csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Közben pedig az ominózus központi városok környékén több település népessége gyarapodott.

Bács-Kiskun megyében a kecskeméti agglomerációhoz tartozó - komolyabb ingatlankínálattal rendelkező - települések közül Ballószögön például 5 százalékkal gyarapodott a lakosság egy év alatt, Helvécián pedig 1,4 százalékos volt a növekedés. Előbbi településen az átlagos négyzetméterárak 2020 januárja óta 2,1 százalékkal 348 ezer forintra nőttek. Helvécián ennél jóval komolyabb drágulás ment végbe: 25 százalékkal 385 ezer forintra emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. A gyarapodó népességű megyei települések közül többek között Szalkszentmártonban és Ladánybenén volt jelentősebb drágulás, az átlagos négyzetméterárak 61 százalékkal 220 ezer forintra, illetve 23 százalékkal 217 ezer forintra nőttek.

Mi vár a piacra?

Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó előírások ugyanis eredetileg 2020 végétől szigorodtak volna, igaz, végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött. Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet az adott városban. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.

Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek - például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének - köszönhetően.