Bemutatták a Forrás folyóirat Kecskemét fejlődésével foglalkozó tematikus számát

Vissza a címlapra

Kedden este 18 órakor a Pallasz Athéné Egyetem, GAMF Kar, Deák Ferenc teremben mutatták be az érdeklődőknek a Forrás folyóirat Kecskemét fejlődésével foglalkozó tematikus számát. A városvezetést Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere képviselte a lapbemutatón.

Mint korábban megírtuk, Kecskeméttel, a település életében bekövetkezett változásokkal, fejlődési tendenciákkal foglalkozik a Forrás című helyi folyóirat legújabb, tematikus száma. Füzi László főszerkesztő az MTI-nek elmondta: a több mint kétszáz oldalas dupla szám ezúttal is tudományos alapossággal mutatja be részben interjúk formájában, részben tanulmányokon, történelmi és szociológiai elemzéseken keresztül Kecskemét korábbi fejlődési periódusait, valamint a város jelene mellett a továbblépés lehetséges irányait is. Ahogy fogalmazott, ez a szám "a Kecskeméttel kapcsolatos ismeretek tárháza" lett.

A város életében, gazdaságilag betöltött szerepében, valamint a Kecskeméti Főiskola egyetemmé válásának folyamatában is jelentős változásokat indított el a Mercedes gyárának felépülése. Ennek kapcsán interjú készült Szemereyné Pataki Klaudiával, Kecskemét polgármesterével. Az írás áttekinti a város eredményei mellett a megoldásra váró feladatokat is.

Kecskemét szerepéről a járműipar kapcsán Lepsényi István államtitkárral, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. korábbi ügyvezető igazgatójával készült írás.

A hatékonyságról, a versenyképességről is beszél a kertészetből, a Kecskeméthez szorosan hozzátartozó zöldség- és gyümölcstermesztésből kinövő nagyvállalat egyik képviselője, az Univer Szövetkezeti Zrt. vezérigazgatója, Szarka Balázs.

A duális képzésről, az egyetemmé válásról Hegmanné Nemes Sára közgazdásszal, a korábbi Kecskeméti Főiskola kancellárjával, Ailer Piroska rektorral, a Pallasz Athéné Egyetem ideiglenes intézményvezetőjével és Berács Józseffel, a helyi gazdasági képzésért felelős egyetemi tanárral közöl egy-egy interjút a Forrás.

A felsoroltak mellett a hitéletről is közöl írásokat a lap. Az interjúcsokor a helyi egyházak társadalom- és közéletformáló szerepe mellett közösségteremtő és -szervező munkáját volt hivatott felmérni.

Rigó Róbert, a folyóirat vendégszerkesztője kiemelte: a Kecskeméttel foglalkozó számmal egyrészt átláthatóbbá és érthetőbbé válnak a városban most is zajló folyamatok, másrészt az írások révén könnyebbé válik a történések folyamatban való elhelyezése. Ezeken kívül pedig az utókor számára is izgalmas lehet a mostani szereplők látásmódja, a város fejlődésének értelmezése.

A tanulmányok sorában Iványosi-Szabó András geológus és Hoyk Edit geográfus közös munkájukban a természeti környezet átalakulását elemzik és azt vizsgálják - jövőbeli tendenciákat is megfogalmazva -, hogy a klímaváltozás milyen hatással van Kecskemétre és környékére.

A debreceni egyetem oktatója, Szilágyi Zsolt történész arról írt, hogy Kecskemét mindig viszonylag sikeresen alkalmazkodott a történelmi kihívásokhoz akár a török időkben, vagy a 19. századi ipari forradalomban, vagy éppen az elmúlt században.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Tóth Ákos közgazdász Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményéről értekezik. A különböző időszakokból választott városfejlesztési koncepciókat egymás mellé állítva határozza meg Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányait Kanalas Imre geográfus. A helyi piacot és betöltött pozícióját vizsgálja meg statisztikai módszerekkel is Csatári Bálint geográfus. Gyáni Gábor történész-akadémikus tanulmánya rávilágít, hogy dinamizmus, akarat és felkészülés nélkül soha nem mehet végbe fejlődés.

A népszámlálási adatok alapján Kecskemét társadalmi változásairól írt Rigó Róbert, a Pallasz Athéné Egyetem főiskolai docense. Tanulmányában kiemeli, hogy Kecskemét ma az ország nyolcadik legnépesebb városa és a megyei jogú városok között azon kevesek közé tartozik, ahol a népességszám növekszik. Korábban a születések száma miatt, az utóbbi években azonban már az oda költözőknek köszönhetően is.

Az jól látszik, hogy Kecskemét jelenkori történelmében a Mercedes-beruházás sok tekintetben fordulópontot jelentett. A gyár építésének bejelentése óta nem telt el egy évtized, és azóta igen jelentős változások történtek a város gazdaságában, ami a népességszámra és a társadalom struktúrájára is komoly hatással van és lesz is - fogalmazott Rigó Róbert.