Az önvezérlő gépjárművek jogi kérdéseit kutatják a Kecskeméti Egyetemen

Vissza a címlapra
Az önvezérlő gépjárművek jogi kérdéseit kutatják a Kecskeméti Egyetemen

Mint arról korábban már hírt adtunk, a kecskeméti egyetemen megrendezésre került Gyártás 2018 konferencián a Gazdaságtudományi Kar több oktatója is tartott előadást. A színvonalas nemzetközi tanácskozást a Gépipari Tudományos Egyesület és GAMF Műszaki és Informatikai Kara rendezte, neves külföldi előadók közreműködésével, a szervezők azonban nagy súlyt helyeztek arra is, hogy a műszaki témák mellett egyes, a technológiai fejlődéssel összefüggő társadalomtudományi kérdések is megvitatásra kerüljenek. Pázmándi Kinga és Pétervári Kinga, a Közgazdaságtan és Üzleti Jog tanszék egyetemi docensei témája az önvezérlő gépjárművekre vonatkozó jogi szabályozás volt.

„Egy nagyon aktuális és fontos kérdésről van szó" - kezdi a beszélgetést a kutatások eredményét a konferencián angol nyelven bemutató Pétervári Kinga. „Szinte minden nap érkezik egy sajtóhír arról, hogy egy Tesla vagy más önvezérlő gépjármű másik járművel ütközött, balesetet okozott, s persze ilyenkor azonnal felmerülnek jogi kérdések is: ki felel a bekövetkező kárért, s ha személyi sérülés is történt, kit lehet majd büntetőjogi felelősségre vonni. Ezzel a problémával minden országnak szembe kell néznie, ahol az önvezérlő gépjárművel forgalomba bocsátását megengedik: a legátfogóbban talán az Egyesült Államokban foglalkoztak vele, ahol ezek a járművek először, tömegesen megjelentek."

Mint a docens asszony elmondta, a mostani kutatásnak megvoltak az előzményei: tanszéki kollégáival már korábban is foglalkoztak az intelligens technológiák jogi problémáival, különösen a rendszereket működtető szoftverek hibáiból eredő felelősségi kérdésekkel. Mindeme problémák az önvezérlő gépjárművek esetében már koncentráltan jelentkeznek - már az Európai Unióban is. „Egységes szabályozásról sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem beszélhetünk, sőt: a legtöbb országban még külön, speciális rendelkezéseket sem sikerült megalkotni, vagy, mint az EU-ban, még a szabályozáshoz való kompetencia kérdése is vitatott."

Ennek a docens asszony szerint elsősorban a változások gyorsasága lehet az oka: az önvezérlő technológiák a legtöbb országban jóval hamarabb kerültek általánosan bevezetésre, vagy legalábbis elfogadásra, mint hogy arra a jogalkotás reagálni tudott volna. Ez az EU-ban különösen nagy problémát jelent, hisz a termékfelelősség, termékbiztonság kérdéseit Uniós jog szabályozza - ez azonban még nem történt meg, így a tagállamok mozgástere meglehetősen tág maradt. „A jognak már a robotika a hétköznapi életben való megjelenése is komoly fejtörést okozott: „felelhet"-e egy automata az általa működése során okozott kárért, fel lehet-e ruházni „személyiséggel" a robotokat? Ennyire az alapokig, a jog elvi kérdéseiig kellett visszamenni, ami különösen annak fényében nem volt egyszerű, hogy a bonyolult automata eszközök (mint például az önvezérlő autók is) valóban jelentős tanulási, kognitív eszköztárral rendelkeznek, a komplex helyzetekben felmerülő problémák hatékony megoldására tervezték őket. E „képességüket" nevezhetjük akár e-personhood-nak, e-személyiségnek is, ám ez nem vezethet önálló jogalanyiságuk elismeréséhez: végső soron az ember által megalkotott programjuknak megfelelően járnak el."

A felmerülő problémák a jog számos területét érintik, mondják a kutatók: a polgári és büntetőjogi felelősségen, termékfelelősségen, fogyasztóvédelmen, adatvédelmen kívül felvetik az alkalmazandó jog vagy épp a perbeli bizonyítás kérdéseit is. Kifejezett és specifikus törvényi szabályok hiányában a legtöbb ország jogi analógiákkal keresi egy-egy probléma megoldását. Az esetjogi beállítottságú angol-amerikai jog akár száz-százhúsz évvel korábbi esetekhez is visszanyúlnak, ha annak tényállása egy mostani helyzettel - például a magánszféra védelme kapcsán - kapcsolatba hozható. Az adatvédelmi jognak való megfelelés Európában szintén komoly problémát jelent, különösen a GDPR rendelet hatályba lépése után: az automatizált gépjármű mozgás közben személyes adatok tömegét gyűjti, s őrzi meg az érintettek hozzájárulása és tudta nélkül.

A legfontosabb kérdés mindazonáltal Pétervári Kinga szerint továbbra is a jogi felelősség marad. A jármű maga nem önálló, cselekvő- és vétőképes jogalany: az általa okozott károkért a hagyományos jogi felelősségi konstrukciók szerint a károsult felé tulajdonosa, üzembentartója felel, általában a veszélyes üzemre vonatkozó szigorúbb felelősségi szabályok szerint, azzal, hogy a neki viszont lehetősége van az ő kárait a kár előidézésében közreműködő más személyek felé tovább hárítani. Hogy ez a jármű vezérlését biztosító szoftvereket gyártó cég vagy cégek felé érvényesíteni tudja-e, már egy másik kérdés, mely a jármű navigálásához szükséges GPS-adatok, vagy a wi-fi hálózat kimaradása, téves adatok továbbítása esetében is jelentkezik. Ez az, ami felelősségi kérdések elbírálását különösen bonyolulttá, de jogi szempontból izgalmassá teszi - lesz tehát mit kutatni a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kara oktatóinak a jövőben is.

(uni-neumann.hu)