Vastapsot kapott a Vastaps Illatszertára

Sárosi Gábor, rendező:

- Gergely Tamás producerrel közösen választottuk a darabot, miután sokat gondolkoztunk azon, hogy mit lenne érdemes idén a Vastaps Produkció nagy évzáró műsoraként előadni. Az Adáshiba tavalyi nagy sikere után, szerettünk volna most is kedvezni a közönségünknek, és végül két ok miatt esett a választásunk László Miklós: Illatszertár című művére. Az egyik, hogy nemzetközi szinten már nagy sikerrel játsszák a darabot, a másik pedig, hogy egy karácsony előtti bemutatóhoz kifejezetten jó témakör, hiszen a történet is ebben az időszakban játszódik. Műfaját tekintve ez egy romantikus vígjáték, amely az ünnepek összes gondolati és érzelmi síkjára reagál; a szeretetre, az őszinteségre, a barátságra és a családra. Mindenről mesél egy kicsit, bár nem olyan mélyen, nem a társadalom megreformálása most a cél, hanem, hogy az előadáson keresztül rálássunk kicsit a saját hétköznapi játékainkra, amiket a körülöttünk lévő emberekkel játszunk. Rávilágít, hogy sokszor mekkora félreértésben vagyunk a környezetünkkel, és amit egyes emberekről gondolunk, köszönőviszonyban sincs a valósággal. Érdemes tehát néha egy másik távcsövön keresztül vizsgálni a világot és akkor rájövünk, hogy a dolgok sokkal árnyaltabbak és összetettebbek. Ez a darab sok karaktert felvonultat, akiket az elején beskatulyázunk, aztán a végén egy pálfordulással mindenkiről körvonalazódni kezd egy egészen másfajta kép. Az Illatszertárban tizenkét fő játszik, úgyhogy elmondhatjuk, hogy ez a Vastaps Produkció eddigi legnagyobb volumenű előadása. Vegyes a társaság, mert vannak benne olyanok is, akik már a kezdetektől tagjai a társulatnak és olyan színész is, aki most csatlakozott hozzánk, például az Asztalos urat megformáló, Ragályi Viktor színész vagy a bolttulajdonost alakító Galuska László Pál, aki civilben író és a Tanítóképző Kar docense. Azt gondolom, hogy nagyon szép ajándék lesz ez a darab a nézőknek.

Gergely Tamás, producer, a Vastaps Produkció vezetője:

- Májusban volt az első olvasópróba, majd szerveztünk rá egy színjátszótábort Cserkeszőlőn, és egy kis nyári pihenő után szeptemberben megkezdtük a próbákat. Nem volt egyszerű összehozni a tizenkét embert, hiszen munka és család mellett sokaknak még más előadásaik, próbáik is vannak. Abban biztos vagyok, hogy a könnyedsége ellenére azért tartogat üzenetet a darab, ha a mélyére nézünk. Ez egy olyan előadás lesz, ahol mind a szereplőkkel, mind az általuk megformált karakterekkel, apró-cseprő gondjaikkal és csatáikkal is azonosulni tudnak a nézők. Kicsit a 90-es évek csehszlovák filmsorozatait juttatja eszembe, melyek az egyszerű emberek mindennapjaiba engedtek bepillantást. Ez a történet a '30-as években játszódik, ahol azért még több tisztelet húzódott meg az emberi viszonyokban, de a hétköznapi intrikák, kis bosszúságok, munkahelyi afférok éppúgy jelen voltak, mint most. Szerepelek is a darabban és az általam megformált Sipos úr éppen arra törekszik, hogy egy kis nyugalmat teremtsen az időnként túlfűtött érzelmek között. Hogy milyen sikerrel, az kiderül az előadásból!

Arra igazán büszke vagyok, hogy az április végén bemutatott Vagina Monológokat még most is játsszuk és december 17-én lesz a 11. előadásunk. Persze ezzel a nagyszabású év végi produkcióval még nincs vége a munkánknak, hiszen már folyamatban van a megzenésítése annak a jövő tavaszra tervezett kamaraszínházi darabunknak, ami egy már népszerű mű musical változatának magyarországi ősbemutatója lesz. Pinceszínházunkba zenés-szórakoztató műsorral készülünk Valentin napi premierrel, tanodásaink 2018 tavaszán egy szintén pinceszínházi darab keretében megmutatják, hogy mit tanultak és tovább folytatódik a „drámajátékospéntekesték" sorozatunk is az Ifjúsági Otthonban, ami nagy népszerűségnek örvend a kultúrált kikapcsolódást kedvelő felnőttek körében.

Hojsza Henrietta, koreográfus:

Ez egy három felvonásos, gigantikus mű, amit Gábor, a rendező meghúzott egy felvonásra. A velő megmaradt, viszont a nyolcvan perces játékidő alatt a történet során négy hónapot ugrunk. Az idő múlásának ábrázolására született meg az az ötlet, hogy a nagyobb egységeket zenés, táncos blokkokkal vezetjük át. Az illatszerbolt vásárlói tulajdonképpen a tánckar, akik egy adott szakasz zárásaként különböző koreográfiákra kicsit átrendezik a színpadot. Kecskeméten a Kadában végeztem, ahol színjátszós voltam, most pedig Pesten a Színház- és Színművészeti egyetemen tanulok koreográfus-rendezőnek. Nagyon örültem, amikor Gáborék felkértek a feladatra. Teljesen más, amikor az ember színészekkel dolgozik egy koreográfián nem pedig táncosokkal, de számomra jó kihívás, hiszen ezt is tanulom. Nehezebb feladat színészeket instruálni mozgásra, de igyekeztem olyan dolgokat mondani, ami később is hasznukra válik, például, hogy a fókusznak mekkora jelentősége van. Csak azzal, hogy valaki másfelé néz, már teljesen más jelentéstartalmat tud adni egy mozdulatnak. A különböző tudásszinteket igyekeztem felhozni egymáshoz. Zenében a '30-as évek hangulatát ötvöztük egy kicsit az ünnepekkel, hogy a közel két perces átkötések kis pihenőként fenntartsák a néző érdeklődését a folytatás iránt.

Ragályi Viktor, színész:

- Én magam nem voltam korábban a Vastaps Produkció tagja, de nem is egy ismerősöm játszott már náluk. Cegléden végeztem színész szakon, utána dolgoztam is ebben a szakmában egy jó ideig ezért nagyon megörültem, amikor felkerestek a szerep lehetőségével. Már első olvasásnál láttam, hogy az általam megformált karakter nagyon nagy érzelmi hullámhosszokon megy keresztül a darab során. Asztalos úr a főnök jobb keze, de szinte állandó vitában állnak, közben érintett egy bonyodalmas szerelmi szálban és ki is rúgják épp a randija napján. Úgy érzem ezzel az izgalmas történettel az én életemnek is új szakasza kezdődött és visszatérek a színészkedéshez itt a társulatnál.

Az ILLATSZERTÁR legközelebb december 10-én, vasárnap 15 órakor és 19 órakor tekinthető meg a Kelemen László Kamaraszínházban. (A 15 órás előadásra már minden jegy elkelt!)

Bajáki Zsani